Feltöltve: 2005-05-05 23:12:22
Megtekintve: 6626
másnap
halott madár éneke ébreszt
s újra ízleled ôt...
az üvegben a savanyodott borban
ott maradt, hogy most is érezd
másnap, mikor felébredsz
kelő nap perzselte ágak
gôzölögnek fodrot a felhôk combjára
szél beléjük csókol
leszaggatja a puha rongyokat a fákról
csóré bőrükhöz dörgölődzöl
körmöd gerincükbe szánt
hajad köröttük bókol
mint fagyos lepedőből,
testedbôl kivetkezel,
ujjazod az csontos sarat,
és izzik az avar, amint hanyatt fekszel
és minden deres hajnalban
így vezekelsz - drága hant ôre
keserű pengével írsz egy-egy verset sáppadt bôrödbe
-és elhiszem neked,
mert minden magányos percünknek
megvan a maga gyönyöre
(a rajz és a kép csak utólag és véletlenül lett társítva, de elég jól sikeült a társítás -is-...gondolom:)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-05-28 19:30:12
koszonom a meltatasokat! :)
2006-05-20 18:14:35
tényleg szép...!
a kép hihetetlenül kifejező a sorok pedig nyakszirtborzolóak...