Emlék vagy csupán. Életem egy apró képe.
S e kép lett életem legnagyobb vétke.
Vétkeztem azzal, hogy szerettem lényedet,
S nem oltottam könnyekkel, parázsló fényedet.
Kiszáradt szemem, mert a könny hasztalan.
S így lettem miattad, vak, világtalan.
Nem esett könnyem, mert megszakadt a szívem,
Nem esik könnyem, mert születik-e rímem.
Vak lettem s nem látom többé meg a szépet,
Mert nem látom a jelent, csak a múltban téged.
Nem látom másokban, mi számomra kedves,
Lassan minden sötét, kopár és csendes.
Nem maradt érzelem, felhőtlen boldogság,
Jégbezárt szívemre nincs többé orvosság.
Vétkem miatt elvesztettem, minden apró kincsem,
Se könnyem, se szívem, se életem nincsen.

*Geminy*