Hízik a pillanat
A tehetetlenség alatt.
Lassuló lábakkal halad az idő
S te nem tudod, mit hoz a jövő.
Még a holnapot sem ismered,
Üres órákkal tengeted életed.
Jó lenne már valami bizonyosság,
Hogy értelmes legyen a valóság.
Felgyorsulni, tervezni, élni
És egyszerűen, csak remélni.
Hogy szárnyra kaphasson a pillanat,
És feledhessem vánszorgásomat.
Az idő is kapjon kapkodó lábakat!
Peregjen filmkockánk életünk alatt!
Kézen fogva lépjünk tovább, hogy
Holnapunk ne legyen ostobább!
Induljunk, már látszik a délibáb.,