tik-tak tik-tak tik-tak tik-tak
izomba vert tévkarika
nem tudok aludni
vadul cikázó gondolatok
ajkak cserepén vércsepp buggyan
légszomj
feltépem az ablakot
arculcsap a tél
kócos sörényem a szél
izzadt ábrázatomba söpri
prüszkölve felnyögök
megint csak tik-tak tik-tak
nincsen csend
így nem tudok aludni
ne vigyorogj te kövér edami az égen
csak Szekszárd kevély bűze
hmmm
illumináló inhalálás
ha választhatok: akasztás
inkább, sokkal inkább
miket beszélek a tegnapi
nyakkendőt messzi hajítom
körmeimmel a falat kaparom
tik-tak tik-tak tik-tak
petárdadurr szívbajközel
fejem az asztalba verem
zöldirígy kaktusz döf nyakamhoz
a telefon táncot lejtve
ugrik szaltót a mélybe
szédülök le a székről
forog a világ de
nembormámor
Dürer kezei fojtogatnak
de hogyan s miért vicsorognak
a precízre szabdalt női arcok
faszállító kocsi tűnik tova
fejlövés talán, utolsó vacsora
penészes kenyér, aludttej
hányinger tik-tak légszomj
nyaklánc medál megfeszül
reccs
nettó ádámalma csak egy csutka
volt...
üveges szemekkel
végül holtan alszom el
s egyre csak tik-tak tik-tak