Megérteni már nem akarom,
Már élni sem akarok,
A farkastörvény azt diktálja,
Mégis annyi hibája
Tudom aztán mégse,
Ez káprázat, valótlan tények
Furcsa világban élek,
S benne lassan elégek
Miért nem lehet olyan, mint régen?
Esztelen, boldog éden?!
Hisz amit nem tudsz, nem fáj?
Ez is hazugság semmi más!!
Egy kedves szó, szép bókok,
Vidám arcok, szerelmes csókok
Ez mind csak álca, bűvös fal
Lelkedbe egy másik világ zárva,
Egy fájdalommal s dühvel teli,
Ez gyűlölettel belülről gyengíti
Mond mi a jobb neked?
Feloldani azonnal lelked,
Vagy szenvedni hosszú éveken át?
S boldognak sosem lenni tán?
Most mond?
Ez már gond?