Milyenek is? Lelkesek, nagyon lelkesek. Máskülönben úgyan olyanak, mint mi mindannyian. Szeretnek ismerkedni, barátkozni, utazgatni, megismerni nem csak a saját hazájukat, hanem idegen országokat, tájakat. Mindez elérhetővé válik bárki számára, ha megtanulunk egy nyelvet - az eszperantót. Rövid idő alatt elsajátithatjuk és... miénk a világ! Mert eszperantisták mindenhol vannak. És mindenütt szívesen fogadják az odalátogatót, örömmel ismertetik környezetüket a jövevénnyel.
Akinek még nem volt sikerélménye az idegennyelv tanulásnál, többször bukdácsolt, próbálkozzon az eszperantóval! Ez a nyelv a 19. század elején született mint műnyelv, de dinamikusan fejlődik. Mert könnyű tanulni, a szabályok alól nincsenek kivételek. Jelenleg már élő nyelvként használják.
Itt most egy eszperantistáról szeretnék megemlékezni, a Zsuzsa néniről. Már akkor is idős volt, mikor kezdte tanulni a nyelvet. Olyan lelkesen résztvett a csoport mindenféle munkájában, hogy követendő példa lett a fiatalok számára. Ő volt az első, aki eljött a nyelvi órára, és soha nem felejtette felírni a táblára a következő szöveget: "Ripeto estas pátrino de scio" (magyarul: Az ismétlés a tudás anyja).
Egyszer pedig viruló arccal mesélte, hogyan jutott el az eszperantó kongresszusra, ahol találkozott a nagy eszperantistákkal és beszélgetett velük - eszperantóul.
Zsuzsa nénit 94 éves korában kisérték az eszmetársak az utolsó útjára.