Többet nem akarlak látni,
finom testedbe vágyat táplálni.
Nem szeretném, hogy karjaidba zárj,
inkább folytogasson a bús magány!

Barna szemeidtől már félek,
szavad a lelkemnek méreg.
Csókod íze még ajkamon ég,
de nincs már bennem a régi kéj!

S arra kérlek téged csupán,
hagyj élnem végre már!


/ Ennyi volt... /