Na, erre géppuska ropogásszerűen záporoztak a D betűk a monitorra.(A csetszlengben a nevetés, röhögés jelenti a nagy D betűt)

- Mi a programod? - kérdezte hirtelen a nő.
- Jaaaj ne is kérdezd! Útálom! - kiabálta a mess ablakban.
- Miit? - csodálkozott Ollóvirág.
- Ma lesz az üzlet megnyitása, tudod a ruhaházé. Ott kell reprezentálnom és a kollekciót bemutatni a fiúkkal. Előre rosszul vagyok a vén szatyrok meg a meleg fiúk nyálcsorgatásától, brrrrrrrr......Pfujjj.Ráadásul fehérbe kell mennem, ez az előírás.
- Mint a szüzeknek, - jegyezte meg kötekedve Ollóvirág.
- Igen, még a cipő is fehér, hasított bőr!
- Ugyan már! - írta neki olló, készülj fel, légy szép és ügyes, ez a dolgod! Menj! Aztán meséld el, hogy milyen volt! Kíváncsi vagyok rá- búcsúzott el a férfitól.
- IMÁDLAK - válaszolta Es.

Másnap Ollóvirág otthon dolgozott, mert a számítógép és a telefonvonalak még nem voltak egészen rendben. Örült neki, mert így könnyen megtalálhatta őt Es! Jött is hamarosan. Elkeseredett volt, az első mondata:
- Még sohasem éreztem magam, ennyire selyemfiúnak! - mondta bosszúsan.
- Szörnyű volt, megmerevedett az arcom, mindenkihez odamenni, beszélgetni és közben négyszer átöltözni, de meg kell szoknom, mert végül is, tényleg ez a munkám.

Aztán sok mindenről beszélgettek még, mikor Es üzleti hívást kapott, és el kellett mennie:

- Cicuska, visszajövök még - írta a monitorra. Ollóvirág meglepődött, még sosem szólította így. De aznap, már nem jött. Este Ollóvirág kinyitotta a virtuális postaládáját, és akkor értette meg, miről beszélt Es. Ott volt a levél, amit az első munkanapján írt neki!

Drága Ollóvirág!

Ma kezdtél az új munkahelyeden, remélem nagyon tetszik, és feltölt új energiával. Beragyogod lényeddel az egész irodát, és elkápráztatod majd az új kollégáidat. Nagyon sokat gondolok rád! Hiányoznak a jó kis csevegések veled! Tudom ebben én vagyok a hunyó. Nagyon le vagyok kötve, és amikor haza esek, már csak aludni van erőm. Szerintem, ezzel te is így leszel, hiszen új cég, új munka. Én most egy kicsit szét vagyok esve.

Máté hiánya egyre jobban erősödik. Most mutatkozik meg, mennyire ragaszkodunk egymáshoz. !
Mi még nem voltunk távol egymástól ennyi ideig. Tegnap sírva hívott fel, hogy jönni akar hozzám. Zokogtam a telefonba, mert nem azt mondta, hogy menjek haza, hanem azt, hogy ő jön hozzám. Azt hiszem, az én Mátém felnőtt, néhány dologban. Ollóvirág! Visszatérve rád: nagyon meglepődtem, hogy el akartad dobni az életed, nem is feltételeztem volna. Mindenkiről, de Rólad nem! Nagyra nőttél a szememben, mert vállaltad a gondolataidat, és a csúcson vagy annak ellenére, hogy a mélyben is voltál. Erre, nagyon kevés ember képes! Te képes voltál rá, és azóta is boldog vagy!

Légy büszke magadra!Én büszke vagyok arra, hogy vagy nekem, és a barátom vagy. Kérlek, ha időd engedi, folytasd az írást. Lassan búcsúzom, menek aludni,- mindig így írta: menek:-) Remélem a srácok jól vannak. Még egyszer gratulálok az új munkádhoz, de szakíts rám is egy kis időt IMÁDLAK!. (ezt pedig nagybetűkkel írta!)

Ollóvirág, nem tudta volna leírni, mit érez. Arra gondolt, hogy egy másik földrészen " a világ végén" van valaki, akinek fontos volt az ő első munkanapja és gondolatban vele akart lenni, segítette, mint egy láthatatlan angyal, vigyázott rá!

Aztán meg Mátéra gondolt, Es fogadott a fiára. Tud sírni érte! Ezt kevés férfi mondhatja el magáról. Mennyi érzelem van Es-ben- futott át a remegés a testén. Az egész leveléből árad a szeretet! És Ollóvirág csak úgy szívta magába! Hirtelen megkívánta Őt! Mellette akart lenni, a karjában, hogy megölelhesse. Pengeélen táncoltak az érzelmei. Es-sel kapcsolatban. Nem tudta, hogy hol az a határ, amikor bele fog szeretni, mert hogy bele fog, az biztos! Bár, ez a józan észnek ellentmondana teljesen. Megmagyarázhatatlan vonzalom volt közöttük. Aki ilyen hőfokon ég, az tud igazán szeretkezni - gondolta. Mert az érezelm kelti a vágyat és késztet szeretkezésre, hogy adj magadból, vagy add magadat a másiknak. Úgy, ahogy csak te tudod! - vezette le logikusan magában a gondolatot. És Ollóvirág adni akart, mindent, azonnal. Becsukta a szemét, és Es-re gondolt. Aztán lassan, az ágyékához nyúlt.....