Tehát, most is azért találkoztak, hogy megvitassák az Ollóvirágnak felajánlott lehetőséget, és szakmai boncolgatás alá vegyék a céget. Ez után döntött úgy Ollóvirág, hogy belevág. Elmondta Es-nek is a döntést, aki egyetértésével megerősítette azt. Ollóvirág őszintén örült, hogy ilyen barátai vannak.
Hétfőtől, kicsit elfoglaltabb leszek, mint eddig, de Es napjait is kitölti munkája - gondolta. Legfeljebb, több levelet írok majd! Ő úgyis szeret olvasni.- mosolyodott el.

Elmélkedéséből a csengő zökkentette ki. Felállt, hogy ajtót nyisson, de a nappali közepén már ott állt Ollóvirág édesapja, egy nagy kosár, gyönyörű sárgabarackkal a kezében. Váratlanul jöttek! Gondolták, meglepetés ajándék lesz lányuknak, lekvárnak.

Ollóvirág örült is meg nem is. Örült, mert láthatta szüleit, akik a világon a legdrágább emberek voltak számára, és mert csábítóan mosolyogtak rá a hatalmas sárgabarack szemek a kosárból! Szomorú volt azonban, mert ezeknek a gyönyörűséges gyümölcsöknek, ő lesz majd a "gyilkosa" hogy lekvár lehessen belőlük. Most már mindegy! - meg kell tennem, ha már itt vannak - gondolta.

Különben is! A srácok egyik kedvence, a sárgabarack lekvár, sőt! Mint Es-től megtudta, , az övé is!
Még aznap beszerezte a hozzávalókat és megfőzte a lekvárt.Egyenként "végezte ki"; az összeset. Forróvizes fürdő után, lehúzta róluk a "ruhát" és egy nagy fazékba dobálta. Fruktózzal édesítette, mert az a legegészségesebb. Tiszta horror..gondolta!

Amikor Es-nek elmesélte mit csinált, az jót nevetett és csak annyit mondott: - Ollóvirág, te kis diabetológus konyhatündér! Es édesanyja cukorbeteg volt. A nő közölte is vele tüstént, hogy ebből a lekvárból anyuja is ehet majd.
Akkor este, valami édeskés, könnyű nyugalom vitte ágyba Ollóvirágot, és aludt reggelig, mint a bunda.


Már vasárnap rendbeszedte a dolgait táskájában. Leült a fésülködő asztal elé, s miközben a tükörben nézte magát, gondolatban, felkészült a másnap reggelre.

Hétfőn, korán indult el otthonról, bő egy órát számolva az utazásra, hogy pontosan kilenc órára beérjen. Szerencséje volt, kis kerülővel ugyan, de simán végigment a forgalmasabb helyeken is. Háromnegyed kilenckor szállt ki a kocsiból az új munkahelye előtt. Arcán végigcsorgott az izzadság, le a nyakán, bele a melltartójába. Érezte, hogy tapad rá a ruha. Kiemelte táskáját az ülésről, és gyors léptekkel elindult.

Már várták az új kollégák. A cég vezetésével megbízott, egyébként jelentéktelen külsejű, de okos fiatalemberrel került egy szobába. Együtt fognak dolgozni mindenben. Azután bedobták a mélyvízbe Ollóvirágot.Egy óra múlva már, interjúztatott, új kollégákat keresve.Később, végigbeszélték a feladatokat. Tetszett neki az új hely, bemutatták mindenkinek. Minden új volt, csak a feladat nem. A nap végére tudta, hogy megtalálta helyét újra, és a többiek befogadták.


Este, mikor belépett a netre, már látta őt! Elmosolyodott és nekilátott az írásnak.
- szia kismacsek:-)


Ez volt a szokásos örömüdvözlés! Es már nagyon várta őt! Álnevezett a közösben, kereste. Még Nikivel is üzent neki, ami abban a pillanatban érkezett meg, amikor Ollóvirág a mess vonalára belépett.
- Gyere már, valami Ram keres, és azt üzeni neked, hogy szeret! - olvasta olló az
üzenetet.
- Megbízható postásom van ugye?
- vigyorgott Es.
- Milyen volt a napod? Szorítottam neked nagyon, még e-mailt is írtam - mondta Es.

Ollóvirág nem értette hirtelen, mert a postaládája üres volt. Nem volt ideje gondolkodni rajta, mert Es folytatta:
- Ugye tudod, hogy nagyot nőttél a szememben kicsi virág?
Visszatérve az előző leveledre. Amikor elolvastam, valami olyat éreztem, amit még soha.Olyan nagyon melletted akartam lenni és el nem engedni téged -valami ilyesmi, érted? Megrémültem attól, hogy el is veszíthettelek volna, tudod, amikor a tablettákról írtál.! Én most már meg vagyok győződve arról, hogy nekünk az előző életünkben is közünk volt egymáshoz.

El kellene mennünk egy specialistához.
- Mit szólsz hozzá? - kérdezte Es.
- Lehet, csak nehogy két hátast dobjunk attól, amit majd megtudunk- nevetett Ollóvirág.
- Nekünk egészen biztosan találkoznunk kellett - erősítette meg Es. Képzeld el: Dr. Selbi Gábor leánykori neve: Ollóvirág!... vagy tudod mit? - évődött tovább: Én leszek Ollóvirág Gábor.