Földünkön az ember, a legfurcsább lény.
Ez nem holmi szólás. Köztudott tény.
Az egészségét áldozza, hogy vagyona legyen,
Majd vagyonokat költ, hogy egészséget vegyen.

Vannak, kik vért adnak, hogy mások éljenek,
S van, aki vért ont, hogy tőle féljenek.
Van, aki erdőt írt, hogy villája elférjen,
Van, aki fát ültet, hogy árnyékban éljen.

Van, aki attól fél, hogy teherbe ne essen,
Van, aki azért küzd, hogy gyermeke lehessen.
Van, aki vagyonért, embereket öl.
Van, aki vagyonát, más emberre költ.

Vannak, kik gyűlölnek, s vannak, kik szeretnek,
Kit életben tartanak, s olyan, kit temetnek.
Van, ki lelkét képes, az ördögnek eladni,
S olyan is, ki sosem képes, semmit sem feladni.

Van, aki életét, rövidebbé teszi,
Van, aki az életet, jó pénzért megveszi.
Van, aki meghal, hogy többé ne félhessen,
S van, aki küzd, hogy még tovább élhessen.