Az alkonyat a természet egyik csodája a sok közül, a kép kitárja e csoda ablakát a szemnek, léleknek.

A régen összetört lelkedet próbálod megmutatni a képeiden, és a verseiden keresztül, nekem ez a véleményem, sok - sok nézelődés, olvasgatás után. Már csak azt nem értem, hogy miért, vagy kiért törtél ennyire össze, és hogyan tudod ezt elviselni azon túl, hogy itt, a verseidben, és a képeidben kiadod, vagy próbálod kiadni minden bánatodat magadból. Ez a csodálatos kép nekem a naplementét, az alkonyatot szó szerint idézi, és felidézi, sokadszorra! Szeretettel: Rózsi

Minden este újra, és újra megcsodálom, annyira megfogott az képed.

Szép kép, szép hozzászólásokkal! Nagyon költői az egész, úgy, ahogy van! Azt hiszem, hogy felfedeztem valamit, ami nekem tetszik! Rózsi

…akkor ott az utolsó perceit élte a napsugár, és búcsúzóul lángtengerré festette a felhőket, s az ég alját…engem meg elvarázsolt…Festmény? Kedves túlzás…de azért köszönöm! tux...

Nagyon szép olyan mint egy festmény

Tux ez olyan, mintha élne:-)

Köszönöm szépen! Sikerült elkapnom tegnap este néhány szép pillanatot...tux...