BÍBIC

Látszólag kis bikfic madár, de korántsem az, mert melegebb országokban telel és nálunk csinos fészket épít.Fiókáit nagy önállóságra neveli, azok már két nap után elhagyják a szülői fészket és a közeli fűben rejtőznek el.Lehet, hogy túlzott önállóság ez, de Kismagyarországra jellemzőek a szélsőségek.
A "bíbicek napján" szólásmondás Kismagyarországon ugyanazt jelenti, mint a régi Nagymagyarországon: sohanapján.Ily módon egy évben sok bíbicnap van, sőt, valójában némely vonatkozásban e kis ország bíbicek napjától bíbicek napjáig biceg.

LAPPANTYÚ

A lappantyú féligbölcs madár, mivel nappal okosan meglapul, de éjszaka abbahagyja a lapulást, pedig az erdő akkor sem veszélytelen."Fair play" viszont az a szokása, hogy a rovarokat reptében kapja el, megadván nekik a lehetőséget, hogy, ha gyorsabbak nála, elmenekülhessenek, ám általában nem gyorsabbak.Egyébként, ha gyorsabbak volnának, akkor, szerintem, a lappantyú felmondaná a "fair play"-t és elkezdene jobban hasonlítani az emberekhez.

NYAKTEKERCS

A nyaktekercs erdők szélén, parkokban, kertekben élő madár, aki más madár nyakát ki nem tekercs, - és ebben nem hasonlít az emberekhez.Hernyókat azonban begybe betekercs.
Fejét 180 fokkal is képes elforgatni, amit hosszú, mozgékony nyaka tesz lehetővé, ebben némileg különbözik az emberektől, azok viszont sok minden egyebet képesek elforgatni, sőt, ki- és felforgatni is, valamint jónéhányuk 180 fokkal köpönyegét is könnyedén elforgatja, a nagyravaszul e forgatással szerzett pénzecskét /ami olykor egyáltalán nem kicsike!/ pedig zsákjába beforgatja.Így forog a világ, körhintáztat hibát! No, még ha ennyivel megelégedne..

TEKNŐS

A teknős okos állat, mivel sokszor már októberben téli álomra hajtja fejét és csak tavasszal
hajtja ki.Ám a meleg napsugarak hatására kihült hüllővére felforrósodik és udvarolni kezd,
viszont ilyenkor rendszerint nem vallja be, hogy már nős, - egyszerűen tek-nek mondja magát.

TŐKÉS RÉCE

A tőkés réce egy vadkacsafaj, amelyik kitűnően tud bukni.Mármint vízbe, - de utána egykettőre kint van a vízből és tőkésebb, mint valaha! Ugyan kitől tanulhatta az ilyen csalafintaságot?!

CSILPCSALPFÜZIKE

A csilpcsalpfüzike kedves kis madár, erdők, parkok lakója.Nem minden ilyen füzike csilp, meg csalp, de azért akad közöttük, persze, csélcsapfüzike, attól függetlenül is, hogy fűzik-e vagy nem.Hol nem akad?!

ERDEI SZALONKA

Erdei szalonnát már ettem /igaz, ahhoz, hogy erdei legyen, ki kellett vinnem az erdőbe/, erdei szalonkát viszont még soha.Csupán szakácskönyvben olvastam, hogy a szalonnával spékelt sült erdei szalonka igen jó.Valójában, ha jól meggondolom, más nézőpontból nem is szakácskönyv volt az, hanem gyilkosságokra bújtogató uszítókönyv.
A szalonkamadár nincs zavarban, amikor igen hosszú, karcsú, hajlékony, érzékeny végű csőrével turkál az avarban.Sokkal sikeresebben teszi ezt, mint a hajléktalanok a kukában, mert a szalonka így könnyen megkeresi mindennapi gilisztáit, kis csigáit, rovarféleségeit, ezzel szemben a hajléktalanok kukásmódszerükkel alig-alig tudják megkeresni mindennapi pálinkaadagjukat.
A szalonka élete ennek ellenére nem fenékig tejfel: a múltban puskás emberek rendszeresen kijártak az erdőbe szalonkázni, ami nem szalonkaetetésből és szalonkasimogatásból állt, hanem e madárka lelövöldözéséből.Ma már a szalonka védett, ezért hivatalosan nem szabad bántani, nem hivatalosan azonban, persze, továbbra is bántják, mert az orvvadászok ma is lelövöldözik.A hajléktalanokra viszont - legyenek erdeiek vagy nem erdeiek - senki sem vadászik, sőt, őket még Állam Ferkó is igyekszik elkerülni, nehogy szociális segélyt vagy más javadalmazást kelljen adni nekik.

VARANGYOSBÉKA

Kétségtelenül mirigyes, viszont nem irigyes.Sőt! Nagyon is barátkozó: légy, szúnyog, giliszta, a manapság felkapott meztelencsiga egyaránt kebelbarátja, mindegyiket barátságosan bekebelezi.

LÓ

Közismert mondás: "Elég nagy a feje, búsuljon a ló!" E mondás feltételezi, hogy akinek nagy feje van, annak fejében több az ész, az pedig terhes dolog, búsulásra késztet.Nos, ebben van valami, de nem elég, mivel sok nagyfejű fejében csak sajátzsebre-ész van, vagy pedig, ha jóeszű is, többnyire nem arra használja, mint amire előzőleg - megválasztása fejében - ígérte.Utóbbi eszesek már rájöttek, hogy "Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó!"-mondás csacskaságos általánosítás, a legtöbb esetben az ígéret meg nem tartása jó, - az ígérőnek.
Mindezektől függetlenül a lónak tényleg van oka szomorkodásra, mivel, ha igásló, agyondolgoztatják, ha versenyló, akkor agyonhajszolják, ha pedig szabadidő-ló, akkor kövér német, meg ánglius túristahölgyek agyonterhelik passzió-lovaglásukkor.
A Hungarian ló-történelem lónak ugyan ló, de egyáltalán nem jó, sőt, ugyanolyan rossz, mint az embereké.Benne majdnem mindig az a haló volt a való, ami egyáltalán nem való, már úgy értem, persze, ami nem méltó lovakhoz, - és emberekhez!

ÖSZVÉR

Az öszvér, szegény, a másság áldozata: más az apja, más az anyja, egyik szülője ló, másik szamár.Bánatában elvesztette szaporodási képességét.Talán a liberálisok védelmükbe vehetnék..

SZARVASMARHA

A szarvasmarha az emberi hálátlanság, ha nem is szobra, de élőlénye.Tejet, húst, bőrt ad az embernek, sőt még szarva is hasznosítható, például gombkészítésre, ami az emberi szarvakról nem mondható el.A hálátlan emberek viszont nevét sértésnek használják egymás között, sokszor nem is igazságosan.Ha például egy hölgynek azt mondják: "Te tehén!", az illető rögvest tudja, hogy ezért fel kell húznia az orrát és a férjét /ha utóbbi van neki és ha nem éppen az nevezte így/.Kicsit furcsa dolog ez, mert ugyanakkor sok nő irígyli a tehén hatalmas tőgyét és annak mintájára szeretné megnagyobbíttatni a természettől kapott melleit, ami horribilis pénzbe kerül és rendszerint meg kell hozzá fejni a férjet, ha annak van miből tejelni.Van tehát fejőnő és fejő nő, utóbbinak nem kell sajtár vagy más edényféle, - valamint méltatlanul alacsony presztizsre leszorított tehén.
A "marha" jelző sem dícsérő jellegű az emberek között.Igy nevezi végül önmagát /mások véleményével megegyezően/ az, aki társaiért, szűkebb vagy tágabb közösségéért segítő szándékkal tett valamit, amiért megkapta a szokásos Hungarian hálátlanságot, hogy legyen mivel hálnia-halnia.
A szarvasmarha-tehén férje a szarvasmarha-bika, ő némileg jobb helyzetben van feleségénél.Tejet ugyan nem ad, de ezt a férfiak nem nagyon bánják, mivel úgyis bort, meg pálinkát isznak inkább, viszont bizonyos testrészéből készül a bikacsök, mellyel politikai másságáért jó pár embert megvertek abban a Hungarian történelmi korszakban, amelyről manapság nem akar tudni a rendszerváltás után sokszor vakságot és süketséget színlelő Hungary.Ha egy hímnemű embert "nagy bikának" neveznek, az inkább cinkos-pajkos dícséret a férfiak szemében, és a nők is érdeklődő elvárásokkal tekintenek az illetőre.Az ilyen bika, amíg tud, bikázik, amikor pedig bikázási képessége már némileg hibázik, - múlt bikázásairól mesél, mesébeillően.Igy sokszorozódik meg az Ezeregyéjszaka.

SIVATAGI UGRÓEGÉR

A sivatagi ugróegér olyan egér, aki túl sokat ugrált az oázisban, ezért az oázishatalom nem oázta-odázta el tovább sivatagba való száműzését, - ugráljon ott!
Megnevezett furaegér főleg Afrikában és Ázsiában játszik Ausztráliát, de nincsen erszénye.Néhányukat meghívtam Hungaryba, ugrálni ott nem lehet ugyan, csak előzetes policeengedéllyel, viszont bármikor lehet falra borsót hányni, ha van hozzá borsó, továbbá ott nem is kell erszény, mert az a nevetségesen nyavalyás minimálbérecske gyorsabban elilliminál, mint a sivatagi forró napon három csepp odatévedt vizecske.

KACSACSŐRŰ EMLŐS

Csőr, tojás, úszóhártyák, - de ugyanakkor emlős vagy?! No, te kis tranzvesztita, gyere el Hungaryba, énekesbohócnak! Irok neked egy jó kis dalszöveget:

Ausztráliám, Ausztráliám:
csinos csőröm a mániám!
Emlős vagyok? Madár vagyok?
Találgatják kicsik, nagyok!
Két nemhez így mén átmenet:
- Urak, lehet! Hölgyek, lehet!
KENGURU

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kenguru.Üreserszényes.Meglátta egy bácsi, a furkósbotjára támaszkodó Hungarian Állam Ferkó:
- Te, kenguru, gyerek nélküli üreserszényes! Sokba kerül ez nekem! Ki tartja majd el azokat az öreg nyugdíjasokat, akikről nyugdíj előtt negyven évig hét bőrjáradékot is lehúztam, de most hirtelen eszembejutott: ingyenélők?!
Megszánta a kenguru Hungarian Állam Ferkót.Szült egy kiskengurut, mivel egyből nagyot, ahogy Ferkó követelte, nem tudott szülni.Nem Ferkónak szülte, hanem a férjének.Ferkó azonban megintcsak elégedetlenkedett:
- Te, kenguru! Gyereket szültél az üres erszényedbe?! Sokba kerül ez nekem! Kinek kell fizetnie a családi pótlékot? No és később biztosan még óvoda, iskola is kell majd annak a kis elvetemültnek..Kinek kell fenntartania az óvodát, iskolát?! No, azért ne félj, majd kitalálok valamit...
A kenguru azonban már félt, mert nem csak a béketűrés kopik el idővel /ahogy Arany Jancsi írta egyik szép művében/, hanem, sok-sok idő múltán, némileg a tudatlanság is, legalábbis egyeseknél. Hungarian Állam Ferkó jellegzetesen magyaros logikájára nekem hun leesett az állam, hun meg mégjobban leesett, de valami leeshetett a kengurunak is, mert elugrált - Amerikába.Ausztráliába ugyanis túl sokba került volna a repülőjegy.