Legalább 40 fok meleg volt. Sütött a terasz köve. Levegőért kapkodott a kert, mázsás súlyként ült a levegő emberen állaton egyaránt.Lelassult a mozgás.
Ebben a pillanatban, két hatalmas fül kandikált ki a cicamama álla alatt. Majd a fülecskéket követte két kíváncsi,smaragd szempár, és két, újszülöttnek elég nagy, szőrös mancsocska, hajszálvékony karmocskákkal, melyek macskamama oldalába mélyedtek. Ritmikus dömöckölésbe kezdett a kis vörös szőrmók, rózsaszín orrával, a tejillatú bimbókat keresve. Három döfködés, és helyére talált a nagyfüles fejecske. Rátapadt a tejcumira és békésen elszenderedett rajta, halk mormogással. Még álmában is gyúrt.
Majd kis idő múltán abbahagyta, a dorombolást is, és mély álomba zuhant.

Ekkor állt meg az ezüstszínű ford a kerítés előtt. Távoli hangokként dörömböltek az ismeretlenek szavai. Aztán egyszer csak egy durva, erőszakos mozdulat, és tapsifüles szőrcucort leemelték a meleg tejbimbóról. Szédelegve, riadtan kapaszkodott volna vissza a levegőben, de hiába. Ölbe vették és simogatták. Valami halványan derengeni kezdett benne. Az előző nap, foltoskát, a kistestvérét ugyanígy simogatták, és elvitték. Azóta nem látta. Kétségbeesetten nyávogott anyjának és a még szendergőn szopó testvérkéinek. Héééé!

Tegyetek le! Vissza akarok menni a mamámhoz meg a többiekhez! Még nem is laktam jól, és tulajdonképpen nagyon is álmos vagyok. Legalább had aludjam ki magam, utána játszhatunk! Nem halljátok? - panaszolta keservesen. De tudomást sem vettek róla, csak kivitték az ezüst színű autóba, ahol már várta egy idegen macskaház, és beletuszkolták, mert Ő bizony kézzel lábbal-füllel hadakozott ellene. Végül rázárták a rácsot és döcögve elindult az autó. Rémesen megijedt. Még azt sem vette észre, hogy milyen kényelmes kis kuckóban fekszik. Csak arra tudott gondolni, hogy hová viszik őt innen, otthonról, és mikor kerülhet vissza. Pedig valóban kényelmes helye volt. Friss frottir törülközőn, egy szőrnyuszi táraságában utazhatott. Csak jó idő múlva csendesedett el, és vette szemügyre jobban a dolgokat. Már látta a nyuszit, megszaglászta, majd egy egészen kicsit rápisilt, tudatván a többiekkel - a macskaházon kívül - hogy ez most már az övé! Aztán kidugta mancsát a rácson és várt. Szinte azonnal megfogta gyengéden két ujj. Ijedten húzta volna vissza, de nem volt szoros a fogás, ezért meggondolta magát. Hagyta. Egy darabig három lábon támaszkodva csapódott a macskaház oldalához aszerint, ahogy a kocsi ugrált az úton. Lassan kezdett felfordulni a gyomra, ezért visszahúzta mancsát a rácsról.

Körülnézett, majd megállapította, hogy a macska wécé hiányzik. Pedig már érezte, hogy ki kell mennie. Nyávogni kezdett, hátha észreveszik és megállnak. De miután hiábavalónak bizonyult minden igyekezte, nem történt semmi, ezért leült a ház legbelsőbb sarkában, és elvégezte dolgát. Aztán kicsit odébb ment, és a másik sarokban is elvégezte. Miután kicsit otthonossá tette a szagmintával a szűk macskalakot, keservesen nyávogni kezdett. Ekkor, felemelkedett a levegőbe és hirtelen egy szempár nézett be rá.
Húúúúúúúú, ez beszart.- hangzott a tömör megállapítás. És egy fintorgó arcot látott maga előtt.

Miért mit gondoltál? Majd kiizzadom? - nézett rá nagy szemekkel a szőrcucorka. Nem sokkal ez után, megállt az autó, és egy kapu nyílt. Begördültek az udvarra, és kivették parányi kandúrt az autóból, a földre. Szó ami szó, elég erősen 'illatozott' már . Aztán kinyitották a rácsot, és egy kéz megragadta a frottir törülközővel együtt. A mosdóhoz siettek vele és egészen egyszerűen a csap alá dugták. Szörnyen megijedt, de miután látta, hogy erős kezekben van, megnyugodott. Nem történt más, mint megmosdatták, csak nem egészen úgy, ahogy a cicamami szokta. Pedig jobban esett volna, ha végignyalogatják a testét. Úgy látszik, ez itt nem szokás. Kétségtelen, hogy a fürdetés után sokkal jobban érezte magát. Betekerték egy puha és tiszta törülközőbe, és dörzsölni kezdték vele. Jólesett neki. Hagyta magát kényeztetni. Majd mikor megszáradt, a földön egy kis tálkában tejecskének tűnő folyadékot tettek elé. Belekóstolt. Nyami…..- gondolta. Ez finom. Igaz, nem olyan jó, mint a maminál a cicigombos, de azért iható. Gyorsan fellefetyelte az egészet, és körülnézett.

Megérkezett új otthonába, egy hatalmas családiházba.