Kössz, hogy ide is benéztél:) Most egy kicsit hanyagolom a versírást, vagy az hanyagol engem...:( A szavak világgá mentek, helyettük itt tolongnak előttem a színek, és mind üvegre kívánkozik:)

Helló! Könnyen lehetsz, csak korán kell kelni hozzá:) Szádban egy fűszállal feküdj ki egy mező közepére. Szem becsuk, fül kinyit! Először majd az orrodat támadják meg azok a szemtelen kis illatok, csak azért hogy beinduljon a fantáziád. Aztán végigcsiklandozzák a hátadat, kezdve a tarkódnál. A legvégén a lelkedet érintik meg. Nha, az lesz az a pillanat, amikor harmatcseppé válsz. S ahogy kúszik fel egyre magasabbra a nap és csókolgat a melegével, színeket éget a harmatcseppé vált lelkedbe. Akkor fogod érezni, hogy elhagyod a tested és felszállsz az égbe. Ilyen egyszerű:)

Ezek után én is szeretnék egy harmatcsepp lenni...