- Ha kibillenhet az egyensúly akkor mégis mi lesz? Mit gondol errôl Józsi bácsi?

A Józsi bácsi tudta hogy mi fog történni a jövôben de mit mondjon most. Belelátni a jövôbe nyugtalaníthat és éppen azért nem adatott meg mindenkinek hogy a jövôjébe lásson. Ez igy jó ahogy van, és nyugtalanítani nemakart. No meg az sem biztos hogy mindenki tudni akarja a jövôjét.
A látomásairól ezért sohase akart beszélni, azért sem, mert egy olyan társadalomban élünk - gondolta - ahol ezt nem tartják normálisnak. Ezért így folytatta:

A probléma az lehet ha valamit majd a túlzásba viszünk. Ha példaul csak túlzottgan fokuszálunk oda/arra ami nemtetszik. De itt elhallgatott - mérlegelte a dolgot hogy mit mondjon - mintha errôl nemakarna többet mondani most. Jó ha még rejtve van elöttünk. Így hát visszatért magyarázni a multat, mert a multnak is vannak tanulságai és amiket könyebben meglehet érteni.

Menjünk csak vissza ötven vagy száz évet mondta. A dohányzás irigyelni méltó dolog volt akkoriban, a királyok élvezete, de most a fejletebb országokban már tiltják is. Igy helyre jön lassan az egyen súly. Ès ez sok esetben így volt.
Azt hittük régen hogy a földünk lapos de mostmár kevesen hiszik azt. Azt hittük hogy az egyik nagyon veszélyes betegég a piszokból származik de most már jobban tudjuk a dolgot. Az ember a több tudás után vágyik és megszerzi azt a mi kell - ez csaknem törvényszerû.

Ami most rossz arra/egy részére majd kétszáz év mulva azt mondjuk hogy sajnos elhibáztuk. A kérdés csak az hogy képessek leszünk-e erre, azaz ujra helyrehozni az egyensúlyt.

Vegyük példaul az energiát is. Több és több lett az olaj és nemgondoltunk arra hogy a készletek elmúlnak majd egyszer. De ma rájöttünk hogy ez így v an és az energiakérdes lett generációnk gazdasági fökérdése. A napenergiát lebecsültük de kétszáz év mulva még mindég lesz napenergia.

Amit ma természetesnek veszünk igy ahogy van az kétszáz év mulva elmaradottnak fog tünni.

Gondoljunk csak az autókkal zsúfolt büdös/zajos városokra. Ki akar majd kétszáz év mulva ezekben igy lakni?

Elég a példákból gondoltga a Józsi bácsi. A jövô ijesztô is lehet és elhallgatott. Sok példát lehetne felsorolni itt gondolta. Már ma olyan gyorsak a változások mintha csak kapkodnánk ide és oda is és ugyanokkor az egyensúly eltolódott és a kilengések másfajták lettek. Nehezebb megodani ôket.

Tudjuk hogy zsúfolt a város mégis az autóknak építjük és felhôkarcolókat akarunk igy tobább zsúfítunk de ugyanakkor menekülünk a föld alá - és ekkor a földalattira gondolt.

- De mi lesz akkor ha kibellen az egyensúly? - unszoltam a kérdést.
- Bizony egy krizis veszélye fenyeget mert ma már fékezni nehezebb. De a krizis hasznos lehet méghozzá szügségszerû is és egy ujabb kultúra fejlôdik majd ki, erôsebb mint az elôbbi. - Azután tehetjük fel majd megint ujra igazán a kérdést. Hát ez mire volt jó? Akkor értjük majd meg igazán hogy a krizis szügségszerû volt-e vagy nem.