megkísért az elásott múlt
botladozásomon nevetve
fölcsippent a véletlen
félreérteni nem nehéz
s a hajlam él bennem
hát gyakran tévedek
most is rámlehel
egy megölt szerelem
hajam tüstént kibomlik
szél túr bele
csöppek koppannak
már folyik a víz
elviszi gyorsan az árnyképedet