Üres nyaralók ...

Tábla hirdeti: eladó.
El innen tőlem, már felesleges.

Eladó nemcsak a telek, az épület,
Eladó minden személyes múltdarab:
Eladó a kerti pad,
az összebújás,
csókok a fák alatt,
a hinta, a rozsdált és megkopott,
a sikkantós gyerekkacaj,
miénk-volt pillanatok,
az elvadult kert,
haldokló cseresznyefák,
burjánzó ribizli, mogyoró,
és A virág,
minek lehet, hogy nincs is neve,
de részegít illata, mint a július heve.
Eladók virágzó önmagunk arcai,
Kicsinyes valónk harcai,
Mit nem seper kupacba senki sem,
Korhadt avarként csak régi álmokat terem.
Eladó a nyikorgó kapu,
Névtáblánkon a megkopott betűk,
Eladó a tegnapelőtt,
az azelőtt, és a ma is.
Ma nincs;
már nem ugyanaz, hamis.
Becsapom magam, hogy felesleges,
Könnyedén visszanézni nem lehet.
Az idő megfakult,
mint a napon felejtett ruha.

Mégsem eladó: csak a telek maga.