Akkor éjjel, még kétszer élték át együtt az orgazmus csodáját és egymást szorosan átölelve, elaludtak.

Az elsötétített szobában, bimbi még csukott szemmel is érezte, reggel van. Mozdulatlanul feküdt és fülével figyelte, kedvese nyugodt lélegzését...hirtelen tört rá a vágy, legszívesebben ráugrott volna a férfira, de azt azért mégsem tehette...egyrészt azért, mert nem ildomos, másrészt, mert alszik, és harmadrészt, nem akarta megijeszteni őt. Pedig csak úgy sütött a teste.
Mocorogni kezdett. Érezte a nedvességet a lába között és egyre inkább kívánta a férfi kezét, karját, ölelését.....Addig fészkelődött, amíg a hátára nem kúsztak a férfi hosszú formás ujjai, majd a combjára és vissza - fel a nyakáig. Ezer apró hangya szaladgált rajta .Izgalma átragadt a férfira is, mert hirtelen magához húzta és az ölébe 'ültette'. Erős kezét bimbi lába közé tette és simogatni kezdte bátortalanul, kissé félszegen, ami még jobban felizgatta a nőt. Már csak az édes, feszítő érzésre vágyott, amikor a férfi hátulról beleolvad. Teljes összhangban forrtak össze, és élvezték egymást. Bimbi imádta, ahogy a férfi torkából rekedt sóhajtásként bukott ki, az élvezet.

Ébredés után, felöltöztek és lementek kávézni az Ibrahimba. A férfi kedvenc reggeliző helye volt ez az apró, török kávézó. Mindketten kapucsínót rendeltek, de bimbi nem reggelizett. Nézte a kedvest, és elmerülten hallgatta lágy baritonját.

Aztán egy kis sétát tettek a történelmi belvárosban, megnézték a várat. Elég óvatosan kellett lépkedniük a félig lerakott térkövek között. Egy buckánál bimbi a kezét nyújtotta, - a férfi felé. A legnagyobb meglepetésére a keze a levegőben maradt - nem fogadta el a másik. Mint mondta, Ő nem olyan ölelkezős, "csókolódzóskézenfogvamászklálós" típus. Bimbi megdöbbent. Akkor jutott eszébe, valóban, az előző éjszaka sem, és a mai reggelen sem csókolta meg őt. Nem értette. A férfi azt mondta, teszik neki, és ezt éreztette is vele! Akkor hogy tudja megállni, hogy azt az édes rózsaszín, szájat - ne csókolja meg! Bimbi már a csók gondolatától is izgalomba jött. Aztán hirtelen átfutott az agyán egy-két gondolat, hogy vajon miért is lehet ez, de gyorsan elhessegette...Neeeeeem, az nem lehet! Ránézett a férfira és valóban, szigorú, keskeny ajkai voltak, de EZEKKEL az AJKAKKAL is lehet csókolni!

Bármit oda adott volna a férfinak, egy gyengéd csókért. De nem kapta meg sem a csókot, sem a kézfogást. Ügyetlenül és sértődötten bukdácsolt a férfi mellett. Már nem nagyon figyelt rá, lekötötték saját gondolatai, kétségei. Lehet, hogy szégyelli, nem akarja, hogy nyilvánosan lássák bárkivel is! De miért? Az, bimbi számára nem volt indok, hogy mert mindig is ilyen volt. Neki, nagyon is fontos volt, hogy átöleljék, megcsókolják, vágyta a gyengédséget. Lehet, hogy ezért volt a 'kiskifli'ölelés is? Hogy ne keresse a száját? Egy perc alatt pánik fogta el, lehet, hogy csak egy 'kóbor numerának' tartja őt, és most letudja egy mondattal az egészet???

Szégyellte magát és dühös is volt. Miközben ezeket gondolta, a férfi városnéző körúton kalauzolta és csak mesélt, mesélt. Néha előrébb járt, de mindig udvariasan és kedvesen bevárta őt, pedig látta, hogy valami bántja. Bimbi sértődött arccal, csendesen bandukolt mellette. A férfi néha megjegyezte - két csata eseményei között -, hogy fogadja el, Őt ilyennek! Majd tovább magyarázott, mintha mi sem történt volna. Szeretettel és udvariasan. Talán ezért is sétált végig vele a váron bimbi, holott elég erősen megcsappant a kedve. Tűzött a nap, az utcákról eltűntek az emberek, csak ők ketten, három lépés távolságot tartva egymástól, - rótták az ódon macskaköveket.

Egyre jobban sütött a nap és kifejezetten meleg volt már. Vissza indultak a szállodába, a férfi felkísérte a szobába, ahol pihentek kicsit, bimbi le is vetkőzött azonnal és az ágyra feküdt. Még mindig sértve érezte magát...A férfi nem értette, ...zavartan álldogált az ágy mellett, majd miután bimbi nem nagyon válaszolt a kérdéseire, lehajolt és megcsókolta a fejét. Aztán elment dolga lévén azzal az ígérettel, hogy siet vissza ebédidőre.

Bimbi megnyugodott. Változatlanul kedves és figyelmes volt vele, tehát valami biztosan van akkor - gondolta. Tökéletesen érezte magát. Bár pár órára magára maradt, de nem bánta. Mély álomba zuhant.Mire felébredt, már kopogtak is az ajtón. Ő volt az! Percre pontosan érkezett vissza! Bimbi már mosolygott. "Gyorsan öltözz, most elmegyünk és megmutatok neked pár helyet" - sürgette férfi, és Bimbi öltözni kezdett. Nem sok ruhát vitt magával, de azért ügyelt rá, hogy csinos legyen. Hamar elkészült, és máris elindultak..