az agyműtét után,kínos a csend,
kellene egy kis agyvelő,
ami előre vezet,
és nem engedni, hogy elhasználódjék otthon a mosópor.
Na de kérem, ki mondta hogy kellemetes?,
megbékélten a fehérségben,
bágyadtan a reménységben,
fekete létet vásárolnak,
és temérdekül nyámcsognak.
ők a megmondó-emberek
és kiveszik,
a te agyadat is.
hatalmas szívószálakkal érkeznek,
szürcsölve élvezkednek:
nyam-nyam és tirárirám,
gratulálok.
Felettébb drágaságos- szlattyógó mámoros.

elvesztettem,
vagy tán elmenekült?
nem kerestem
még is előkerült.
csöpögött belőle az értetlenség,
ugrabugrált, ez ám a fejetlenség.
hó-ha-hó
eltűnt a hintaló,
nyargal a vágyakon,
becsül,mert imádom.
és kiszolgálom.

csillagtengeren át, por ment a szemembe,
kifolyt, és a helyére költöztek ők..
rettegek. hogy idő előtt eltemetnek.

menekülj, hogy megleld amitől a legjobban félsz,
és ne akarj vattacukrot árulni,
mert az szánalmasan rózsaszín.
au revoir!