Álmatlan álmok,
rémisztő lángok,
emésztik lelkem,
felőrlik testem.

Az éji homályban,
ködös borzongásban,
járok sok-sok utat,
talán valaki rám mutat.

S majd eljő az idő,
kezemben nagy erő,
tarthatatlan indulattal,
mégis halk szavakkal,
adok jelet! Szeress!!