Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Atka
Alkotások száma: 6
Regisztrált: 2007-05-03
Belépett: 2010-10-20
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Elbeszélések (1)
-Versek (5)
Feltöltve: 2007-06-07 18:57:03
Megtekintve: 6395
Kiút
Állt a tenger partján,a föveny simogatta meztelen talpát.Egyedül volt..csak a sirályok köröztek felette.Néha úgy érezte még Ők is kinevetik.De nem bánta,már olyan mindegy..Nézte a tengertgy .Eszébe jutott nagyapja,aki mikor kicsi volt a térdére ültette s mindig a napraforgót hozta fel,hogy ahhoz hasonlitson,csak olyan legyen,mindig a fény felé emelt fővel...Most mit is szólna,ha látná könnyeit,melyek már nem gyöngyöt sirnak.Pedig megtanut várni.Mégis becsapták.Most olyan elesettnek érezte magát.Egyedül,becsapva.Gondolatai egymást kergették,a sok miért melyre nincs válasz.Nézte a tengert,a fények játékát.A nap most tünt el a horizonton,s valami csoda tárult elé.Hirtelen mindent szépnek látott,s szive ismét megtelt melegséggel.A természet meggyógyitotta
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-11-19 08:29:29
légyszíves a gépelési hibákat javítsd. Nagyon zavaró tud lenni olvasás közben.
2007-06-11 08:43:24
Ez nekem is tetszett. Megéreztem a tenger gyógyító illatát az írásodból
üdv: fefo
2007-06-07 21:13:09
Fless. Néha tényleg jó tesz az embernek.