(avagy az éji szeretők titkos tánca)

Ne félj, mert melletted vagyok
Ünnepellek, szeretlek
De tudod: ez titok!

Ne félj, tudom, mit csinálok
Megfoglak hopp, feldoblak
Majd beléd karolok

Voltál már eleget verébbel, varjúval,
Hollóval, galambbal, s kik vittek magukkal
Titkukat tartották, mint Atlasz földgömbjét
S te bolond, nem láttad: itt van e kerekség
Asztalodon, előtted
S elhitted a gonosznak, ebben vesztettél
Az esélyed ellőted

Lelked hízott csalódással
Kesergéssel, hazugsággal
Kihasználódott,
És eldobnád mint
Egy szakadt rongyot

De ne félj, melletted vagyok
S felszabadítanálak
Ha nem lennék konok

Mert ingyen, kedvesem
Nem kaphatsz semmit sem
Jégcsapos királynő
Tőlem meg végképp nem
Rajzaid, karmaid
Csacsogó ujjaid
Kevesek nekem, mint
Kedveskés szavaid
Voltak már eleget fülembe suttogva
Éj leple alatt, pussz, ajkamra csókolva
Lángjaim égetnek, már te is jól tudod -
Édes testfűszerrel, apránként kóstolod
S mégis inkább titkon sírsz
Ó, mily kár volt egykoron megfutamodnod
Vásznat festesz, verset írsz

Lelked mélyén csalódással
Kérdésekkel, lemondással
Viharokkal, pókokkal
Ezt hiszed, de tévedsz:
Megbocsájtok ezegyszer

Tudom
Holnap
Szép
Leszel

S ne félj, még melletted vagyok
Alkonyattól hajnalig
Hisz tudod: ez titok!