"Vágyom egy nô után
kerget a vágy!"

Lehet hogy itt van a buktató. Egy rosszul megtanult/megtapasztalt/betanult "szeretet".

Nem minden párkapcsolat szövôdhet normálisan az életben. Például olyan esetekben amikor a férfi/nô képtelen befogadni az igazi szeretetet - ugyanis azt hogy igazán szeressék. Ilyenkor történik meg az hogy:

1. hogyha viszonozva lesz szerelmük, azaz amikor a férfi/nô észreveszi hogy megkezdödött a kötôdés... Nyilvánvalóan szerelmes lett az akire vágyott - "akkor már mi ez, ha nem vágyom utána." Mekezdödik a csalódás folyamata. "Ebböl ki kell mászni valahogy" kérdése.
- "Teljesen bele voltam bolondulva a féfibe - mondta a nô - amig nemvoltam biztos abban hogy érez is irántam. De amikor szerelmes lett belém akkor hamar megúntam."

2. vagy olyan férfit/nôt próbálnak "szeretni" - vágyni utána - amely elérhetetlen a számukra. A sztárrajongók között gyakran találhatók az ilyen jelenségek. A vágynak élhetnek extrém esetekben a megbolondulásig, követik minden mozdulásukat stb. Ez úgy is kifejezhetô hogy élvezik magát a rajongást(oda vannak érte) amely érzés kell hogy töltse be életüket..

Miért van/lett ez így az ilyen esetekben? Tudatosítás nélkül nemmegy felismerni a problémát. De mit kell itt megtanulni/tudatosítani?
Akiknél ez a probléma elôfordul ez azért van mert összekeverik a szeretetet a vággyal. Náluk e két dolog egy és ugyanaz. Pedig két külömbözô jelenségrôl van itt szó. Ha a szeretet az élet élelme akkor a vágy az éhségnek felel meg. Szeretettben élni egy kielégült kellemesen nyugodt érzés és ha viszonozva van akkor a legjobb.
A vágy viszont egészen más. Itt a viszonozattlan szeretet lett a cél. A szeretet a vágyakozást jelenti azután ami nincs, és amit akkor követelünk magunknak/harcolunk azért hogy legyen. S ha már megszereztük azt akkor csitul a vágy és kételkedünk a szeretetben, már nem érdekel többé, mert maga a vágy volt az amit szeretetnek véltünk. Aki ezt így tanulta be/igy tapasztalta meg az életében az sokszor csalódni fog. A vágy ugyanis - ilyen esetekben - mindég az uj izgalmas kapcsolatokra törekszik amelyek persze csak uj csalódásokhoz vezethetnek.

Ez úgy is magyarázható hogy itt külömbség van az "akarni birtokolni" valaki szeretetét és a más esetben "csak élvezni". Amig ezt a külömbséget nem vagyunk - akik ebben a szenvedélyben szenvednek - belátni, addig gyakran csalódásban lesz részünk akkor is ha az igazi szeretettel találkoztunk. A nôk ilyenkor mellôzni képesek a különben rendes férfiakat mert nemkeltenek vágyat bennük. Számukra vágy érzése(akkor szerelmesek) a fontos. Ezért fognak csalódni és ujabb és ujabb izgalmas férfiakra vágyakozni. De hamar kiábrándulnak ha a szeretet veszi ujra körül ôket, mert külömbség jólakottnak lenni és éhesnek tartani magukat (éhségre törekedni). Szeretetthiányban szenvedök lesznek, de nem úgy gondolják hogy azok. Ez vonatkozik persze a férfiakra is.

Egy általános emberi tulajdonság hogy általában nehezen értékeljük/leértékeljük azt ami van/ahogy van de a vágyainkat ellenben túlbecsüljük/idealizáljuk. A vágyakozás jelenlétét tartjuk/fogadjuk be - rossz esetben - mint a szeretet(szerelem) igazi/egyedüli jelét hisz nagyon érezzük magunkon azt amire vágyunk, amit olyan nagyon szeretnénk elérni. Hogy ez miért lett így annak is megvan a magyarázata amely a gyermekkora nyúlik vissza. Pl amikor egy a szeretettre vágyó gyermek nemkapja meg azt amire szügsége van hanem sokáig csak vágyik utána hogy szeressék betanulja a struktúrát. Lassan a vágyódás állapotát tartja majd normalisnak a felnött korában.

Ezért vergôdnek a sok szerettre vágyók, mert nincsenek a tudatában annak hogy mi a szeretet és a vágy közötti külömbség. S ezért taszítják el maguktól - nemtudva - az igazi szeretetet.