Egy éjjeli lepke vagyok
Körbe-körbe forgolódok
Egy utcai lámpa fénye körül
Az élet belőlem lassan kiürül
Ez az utolsó éjszakám, de kitartok konokul
Kint vagyok, a szabad ég alatt
Bámulom a felhőfoszlányokat
Figyelem a pulzáló millió csillagot
És fájdalmammal harcolok
Majd beletörődök,
Hogy eddig tartott
Nincs senkim, mindenki elhagyott!
Egy remény mégis csak életben marad
A szerelmem hangjára, figyelmem megakad
Felém jön, az én kis drága tündérlepkém
Egy mosoly bújik meg, ajkam szegletében
Mégis van szépség egy szürke lepke életében!