Gyakran nem számít a tudás,
Nem a szakma terepén
Rendezik a versenyfutást.
Ki tud, az nem egyszer lemarad,
Előre lép az,
Ki után gyűrött lepedő marad.
Felejtsd a bút, lépj túl rajta.
Ne sajnáld,
Hogy nem Téged emelt fel
A tőke korrupt marka.
Én vagyok, és maradok neked,
Nehéz időkben is fogom
Csüggedő kezed.
Majd eljön a Te napod
És föltámad a szél,
Kisepri a szemetet,
Felfedi ellepett
Igazgyöngy fényedet!