T/1

Néha fáj az élet; fájnak a szavak
Ilyenkor alig várom Krisztus csókodat.
Búkergető lágy fehér kezed
Csúf testemen szép mesébe kezd.

T/2

Gyermek, ki utánam születsz!
Mindent e földön itt hagyok neked.
Legyen az életed; vidámabb, boldogabb!
És neked adom az új csókokat.

Szűzleány szerelmét, asszony ölelését,
Megcsalt férj kínját, elhagyott kedvesét.
Marcangoljanak lágy fehér fogak!
És neked adom az új csókokat.

Felejtést adok rossz emlékek ellen.
Legyen sok kedvesed, több mint nekem!
Próbáld ki sorra a női ágyakat!
És neked adom az új csókokat.


T/3


Papod vagyok, csábővü istennő.
Földi nászban fogant, daloló fiad.
Téged dicsérlek, parancsodnak élek.
Csak Árésznak ne add soha magad!

T/4


Öledbe hajtom bús, komor fejem.
Derekad övként övezi kezem.
Lágy csókot várok.
Halk mosolyt kapok.
Nincs jogom többhöz.
Csak barát vagyok.

T/5


Hol minden, hol semmi
Ez vagyok Én.
Hol gyermek, hol férfi
Hol vagány legény.

T/6


Elmúlnak évek,
Már a gyermek szeret,
Teremtve új életet.
De én örökkön örökké,
Míg a világ világ;
Csak Önt szeretem.

T/7


Hogy ki vagyok?
Senki.
S majd világot forgató
Lassú durva csók.

Hogy ki hívott?
Senki.
S majd simogató
Lágy fehér kacsok.

T/8


Áldani azt, az mi az Élet.
Dicsérni csókkal eltöltött évet.
Lekérni újra, kedves ruháját.
Engedni vágynak, hadd törje gátját.

T/9


Ha mostan látna néhány régi csók,
Tán nem ismerne rám.
Megkérdezné: kezedből hova tűnt a vágy?
Hol vannak már a szép szavak?
Hol van pimasz szemed?
Kik kértek minket szelíden
Jaj, jók legyünk veled.

T/10

Öt vékony ujj, a Te kezed.
Tízen vannak, összeteszed.
Öt hosszú ujj kéri tizet.
Húszan vannak, ha engeded.

Kékben, zöldben
Elhallgatott szép Igében
Útnak indul két gyerek
Hadd ismerjem meg kezed.

T/11

Hahogyha tudatodban felsírnak az évek,
Hahogyha durva szavak kergetik a szépet.
Hogy mit kíván, hát mondja meg szemed;
Én megteszem és csókolom kezed.

T/12

Nincs semmi más;
Szó az ajkamon.
Kérve kér;
Szeress nagyon!

Nincs semmi más;
Szememben a fény.
Híva hív;
Szeress belém.


T/13

Lassú, vékony csókban
Izzik most a szó.
Lelkemen a lelked.
Így nekem a jó.

Számmal elsodorva
Tűnik le ruhád.
Halovány szép szemed
Kedvesen nézz rám.

T/14

Küldött, mikor jöttél.
Küldött, mikor hívtál.
Nála már nem leszek.
Nálam még nem voltál.

Most hát nézlek; csúf szememmel
Csókolom meg kebledet.
Zavart, furcsa diák szókkal
Keresem a kedvedet.

T/15

Sietsz?
Csak elérni azt, mit kínál az élet.
Sietsz?
Igen, mert időtől oly nagyon félek.
Sietsz?
Hát, halhatatlan nem vagyok.
Sietsz?
Csinálni szépet, lássák a holnapok.
Sietsz?
Nem én, csak lábam az.
Sietsz?
Van, aki megy, van, ami marad.

T/16

Lenni valakié!
Csókolni szép szemét!
Tudni azt; vár reám!
Tudni azt; kellek még.

Lenni valakinek!
Az; kit majd megszeret.
Az; kire számit,
Az; kire büszke lesz.

Lenni valakiért!
Izzadva csúf szemem.
Ajkáról szól a szó;
Jó, nagyon jó veled.

T/17

Hisz nincs annál gyönyörűbb,
Mint hűségesnek lenni.
Élve az életet,
Csak egyet szeretni.
Nevetni más szemét,
S mondani a vágynak;
Nem lehet!
Engem már
Szerelemmel várnak.

Nézni mást!
Asszonyon derekát a nádnak.
Tudni, hogy jönne
Csókot adni számnak.
Tudva, hogy megkívánt.
Jön, hogy átöleljen.
Nem lehet, nem kellesz
Van már egy szerelmem.

T/18


Látod, ebben igazad van,
Sokan megkívánnak,
És most azt kérdezed, hogy én miért
Nem engedek a vágynak.
Mondd mért, érdekel?
Hisz sem nem gazdag,
Sem túl férfias nem vagyok.
És azt pedig te nem ismered,
Mit én egy nőnek adhatok.