Feltöltve: 2007-05-04 10:44:24
Megtekintve: 5935
Én egyszer..
Én egyszer úgy megölellek,
A föld megremeg belé.
Eggyé olvadok veled,
Úgy lépünk Isten elé.
Lelkünk és szívünk egybeforr,
Egy tüdővel veszünk levegőt.
Egy szájjal csókoljuk egymást,
Egy testtel gyűrjük a lepedőt.
Egy szívűnk egyszerre dobban,
Szemünkben barna és zöldláng lobban.
Egy parázs marad csak utánunk,
Amiből hamuvá válunk.
Egy sírhely, egy koporsó lesz a mienk,
Egy koszorút hoznak ki ránk.
Diófából lesz a keresztfánk,
Hullik ránk magnólia virág.
Vörös liliom virít sírhantunkon,
Szirmáról egy vércsepp legördül.
Szerelemre vágyók tűnődnek múltunkon,
Szemük elmereng, ajkuk sírásra görbül.
A föld megremeg belé.
Eggyé olvadok veled,
Úgy lépünk Isten elé.
Lelkünk és szívünk egybeforr,
Egy tüdővel veszünk levegőt.
Egy szájjal csókoljuk egymást,
Egy testtel gyűrjük a lepedőt.
Egy szívűnk egyszerre dobban,
Szemünkben barna és zöldláng lobban.
Egy parázs marad csak utánunk,
Amiből hamuvá válunk.
Egy sírhely, egy koporsó lesz a mienk,
Egy koszorút hoznak ki ránk.
Diófából lesz a keresztfánk,
Hullik ránk magnólia virág.
Vörös liliom virít sírhantunkon,
Szirmáról egy vércsepp legördül.
Szerelemre vágyók tűnődnek múltunkon,
Szemük elmereng, ajkuk sírásra görbül.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!