Itt a végtelen net-tengeren,
Aki szörfözik,az mind idegen.
S a távolból kerülhetünk közel,
Csak bízni, és hagyni kell,
Hogy hassanak a szavak, mert
értékálló valutánk a pillanat
is, mikor leírom, mit gondolok,
S remélem , hogy üzenetem fogod.
S ami zavarhatja köztünk az adást,
Ha szavainkba képzelünk valami mást,
Mit egy gesztussal elhessentenénk,
Mert néha az volna elég! S hogy értsük,
S ne félreértsük a másikat,
Szavainkból ne épüljenek közénk falak.