Csendesem fekszem szobámban,
lelkem kóborolna bátran!
Sajnos nem kóborolhat messzire,
Mert nem tudok élni nélküle!

És a lelkem hiába is bátor,
Ez a test sajnos még gátol.
Gátolja őt addig a percig,
Míg az utolsó lehelet el nem hangzik.

Ez után arra megy, amerre csak szeretne,
Hegyre, Rétre, Tóhoz, vagy a Mennyekbe.
De az is lehet, hogy nem az égbe szállna,
Mert nem volt megfelelő földi indíttatása.