Feltöltve: 2007-05-01 21:13:08
Megtekintve: 6109
Elmúlás-Ragyogás
Mondom, hogy tudd!
Elmúlik e világ, s elmúlsz vele Te is,
A szerelem sem örök, s az idő gyorsan telik.
Hát szeress, amíg lehet és örülj amíg tudsz,
Mert véges az idő, amit Te is tudsz.
Van, aki gyorsan él, van, aki lassan,
Van, aki hangosan, van, aki halkan.
De ne várdd, hogy örökké itt maradsz a földön,
Az idő véges, s a Te napod is eljön.
Ezt hittem eddig, de ennek a fele sem igaz.
Ha szeretsz valakit, az halálodig kihat!
S mind, aki egymást a földön szerette,
A csillagok közt nyugszik, testetlenül lelke.
A csillag-koszorúban ragyog a szerelmük,
Mely örökre szól, s gyönyörűek együtt!
Elmúlik e világ, s elmúlsz vele Te is,
A szerelem sem örök, s az idő gyorsan telik.
Hát szeress, amíg lehet és örülj amíg tudsz,
Mert véges az idő, amit Te is tudsz.
Van, aki gyorsan él, van, aki lassan,
Van, aki hangosan, van, aki halkan.
De ne várdd, hogy örökké itt maradsz a földön,
Az idő véges, s a Te napod is eljön.
Ezt hittem eddig, de ennek a fele sem igaz.
Ha szeretsz valakit, az halálodig kihat!
S mind, aki egymást a földön szerette,
A csillagok közt nyugszik, testetlenül lelke.
A csillag-koszorúban ragyog a szerelmük,
Mely örökre szól, s gyönyörűek együtt!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!