A világot a sötétség váltja fel,
harcok hevében ezer nép pusztult el.
Köd jön a hűvös éjszakára,
rettentő tetemek kerülnek a véraknába.

Dögszagú hullák sorakoznak az utakon,
élükön halálba kerülni jutalom.
Testük évezredek óta marta az idő,
véráldozatra pokolból kedvesem is feljő.

Csontos testekről csurog le a vér,
a pokol éjjelén minden életre kél.
A rettenet közepette,
egy angyal szállt le a földre.

Dermedté vált a holt sereg,
vérük a föld pereméről az aknába csepereg.
Ő volt a hírnök,
kit követtek a sötét hívők.

A sötétség elhatalmasodott érkeztével,
dögök megváltását hozta két kezével.
Az utakon vérárkok keletkeztek,
az aknákból kivetettek félelemmel a múltra emlékeztek.

Volt idő,mikor a fény ragyogott,
angyal érkeztével,a sötétség világa életre halált hozatott.
Kedvesem volt ő,
ki fényből értem a pokolba jő.

Elátkozott lett léte,
gyűlölet uralkodik s a sötét lett a holtnak vége.
Az utak mellett házak vannak,
melyen átkozottak nevei oszladoznak.

Vérrel van átitatva a tégla,
karmok sorra húzódnak végig még ma.
Az angyal híveket követel,
s porba zúz mindent jöttöddel.

Uralma alá vonja a sereget,
hadba száll s felszakítja a sebeket.
Hiába a küzdelem,
a gonosz győz s élőt a halálba küldet el.

Ismét köd jött az éjszakára,
újabb tetemek kerülnek a véraknákba.

Sokasodik az elátkozott nép,
kik közül egy ismét a vérmezőkre lép.
Újból a sötét lesz az éjnek királya,
s örökké él a sötétségnek világa.