Az éjjel sötétjében egyedül jártam,
a Hold nézett rám, valakit vártam.
Vártam s tudtam úgysem jön el,
hittem, de csend, senki nem felelt.

Csak árnyak cikáztak az aszfalton,
a fák mozogtak, pár csillag ragyogott.
S szólt hozzám az egyik onnan:
Ne add fel, míg szíved dobban!