Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Novalis
Alkotások száma: 23
Regisztrált: 2007-04-26
Belépett: 2008-08-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (1)
-Novellák (1)
-Egyéb prózai alkotások (3)
-Gyermekrovat (Versek) (1)
-Versek (13)
Műfordítások
-Dalszövegek (2)
-Versek (2)
Feltöltve: 2007-04-28 17:23:17
Megtekintve: 6129
Összeomlásom története 1. Hello fiú!
Hello fiú!
hát te is idekerültél,
a helyre, ahol az összeomlott sorsúak
szép fehér ágyakon,
tiszta kórtermekben,
csillogó műszerek között
élvezhetik a pihenést.
Intsél, ha hallasz engem.
Életed mélypontján vagy, úgy hallottam
Kedves hozzátartozóidtól.
Van ez így.
Én azért vagyok, hogy meggyógyítsalak
hogy könnyítsek fájdalmadon,
zavaros szemeidet tisztára suvickoljam
a tudomány s Guru Freud
hatékony eszközeivel.
Intsél, ha értesz engem.

"Ó doktor, látom hogy mozog a szád
ó doktor, látom, hogy gesztikulál kezed.
De nem értem amit mondasz,
értelmetlen sercegés szavad.
Ó doktor, nem ott van a fájdalom,
ahol turkálsz karmos kezeiddel,
ahova visszahátráltál bennem
nem, nem ott van az izzó fájdalom.
képtelen vagyok elmondani mi fáj,
s te képtelen vagy megérteni mi fáj.
Élt bennem egy gyermek,
egy csillagszemű tiszta srác,
a hallgatag emlékezés kapuja felrobbant
a gyermek meghalt
az álmok gőzzé váltak az atomrobbanás tűzgömbjében.
s én egyedül maradtam magányos pulzár a végtelenben
ó doktor, nem ott van a fájdalom, ahova visszahatoltál bennem."

Hát fiú, értelmetlen üvöltés szavad.
de sebaj, azért vagy itt, hogy visszatalálj magadhoz,
s hasznos alkotó tagja légy a társadalomnak,
hogy falakat építs
hogy futószalag mellett szerelj össze
élvezetes munkával mobiltelefonokat számító gépeket
vagy hangzatos eszméket.
kikapcsolódj a plázákban a tv előtt
ne félj meggyógyítunk,
hogy visszatalálj ebbe a szép világba.

"Ó doktor látom hogy mozog a szád,
ó doktor látom hogy gesztikulál kezed.
De nem értem amit mondasz
értelmetlen sercegés szavad.
Ó doktor, nem ott van a fájdalom,
ahol turkálsz karmos kezeiddel,
ahova visszahátráltál bennem,
nem, nem ott van az izzó fájdalom.
Valaha értettem a csillagok énekét
valaha barátom volt minden virág
valaha egész volt a világ.
most véres cserepeken tükröződik
életem árnya.
Most belém mart a kegyetlenség csillogó világa
Most az egész világ falak, ketrecek, őrült magány
s egy zokogó aggastyán őrült kisfiú a sarokban."

Azt hiszem egy Dormicum segít majd
hogy megnyugodj s ne ordíts itt nekem.
tudom hogy valami igencsak nem stimmel ott bent
az agy fogaskerekeiben.
de azért van diplomám
s azért függ Freud megdicsőült képe a falon
hogy elvolítsam azt a bizonyos homokszemet a gépezetből.
Csak egy egész pici szúnyogcsípés, jól van,
jó lesz meglásd segít a Dormicum
segít álomba ringat hogy kipihend magad
s megszabadulj őrült vízióidtól
s visszafogadjon a normális világ.
hát aludj kisfiú aludj csendesen
s hogy jutottál ide meséld el nekem
álmodd el nekem.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!