Volt a történelemben egy ember,
kit a nép egy része árulóként megver.
Hirdette a jót és a szépet
s cserébe a gyűlölő faj elvett egy éltet.

A hívek mind egybegyűltek a téren,
hogy halhassák uruk miként vet a bűnnek véget.
A főurak e szavakat lázadásnak vélték,
s alattomosan a Szent életét kérték.

Válaszként a megbocsájtást küldte
s e szavak halálának napját szülte.
A nép fájó jajgatása a főurat nem érdekelte,
Jézus a keresztet vitte s nem kényszeríthették térdre.

Megbocsájtok nektek,BŰNÖS nép,
ítéletet hírdessen majdan az ég.
A kereszten dicsérem az Urat,
ki lényem szülte s a mennybe juttat.