Szeretnék valakit, kinek ölében sírhatok,
ki előtt könnyeim bátran vállalhatom.
S megvigasztal, ha fáj az egész élet,
két karjába zár, ha nagyon félek.

Ajkairól csengnek a bíztató szavak,
szemei csillogása reményt fakaszt.
Mellébújva szép csillagos éjszakán,
bejárhatjuk az álmok szép világát!

/ Egy viharos nap és viharos érzelmek szülték ezt a verset,
nagyon jól tudtam kit akarok, de nevém nem nevezhetettem!/