Hús és húsika máskor is vét, de egy évben csak egyszer van Húsvét.No, arra jól fel kell készülnie: 1. nyúlnak, 2. tyúknak, 3. fehér és fekete báránykának, 4. szép- és rút leányoknak,
5. deli és göthös legényeknek, 6. portékáikat a vásárlókra rásózni akaró kereskedőknek, és 7.
nem utolsó sorban az ajándékozni kívánóknak. /A disznó rendszerint már előre felkészült, amikor - igaz, nem önszántából - odaadta sonkáját húsvéti sonkának./
Még nem köszöntött be a húsvét, de valaki már rámköszöntött az erdő és életem peremén. Csodálkozón néztem körül.
Fura figura volt: egy nyúl, előkelő cilinderkalapban és szmokingkabátban, övön alul viszont rongyos hajléktalannadrágot viselt és nyúlcipőinek slattyogott-panaszkodott a talpa.Két nadrágzsebe úgy kidudorodott, hogy a mellüket plasztikázással tehéntőgyesíteni kívánó hölgyek mintát vehettek volna e hatalmas domborulatokról.Ráadásul meg-megcsendült e zsebekben valamiféle aranydalos melódia, amelynek még dudorászására is képtelenek azok a sárgarezes Hungarian forintfillérkék.
A Nyúl - nevezzük így - egyáltalán nem jött zavarba, amikor oly különösen felemás öltözékének okát tudakoltam tőle.Hanyag eleganciával odadobta nekem:
- Képviselő vagyok!
Értetlenkedő arckifejezésemre elnevette magát:
- Felül milliárdjaimhoz hűen öltözködöm, de szükségem van a választópolgár-szegénység szavazataira is.A velük való együttérzésből rongyoskodom alul.Meg kell érteniük: éppen az
ő érdekükben vagyok millárdos és biliárdos!
Tekintetem a Nyúl elegáns szmokingkabátjára esett.Érmek peckeskedtek rajta."A Nemzet Nagy Nyula" -olvastam egyiken."Oroszlántmegvető Bátorságért" - állt a másikon, a harmadik pedig büszkén hirdette gazdájáról: "Az Évtized Legsikeresebb Vállalkozója".
A Nyúlnak tetszett éremcsodáló tekintetem, rosszul színlelt szerénységgel magyarázta:
- Miként lettem"A Nemzet Nagy Nyula"? Hát, kérem, megnyúltan felnyúltam és ezt-azt lenyúltam, de amikor lenyúltam, - akkor is lenyúltam, mert a Nyúl legyen következetes! Az oroszlánt pedig okos nyúlbátorsággal vetettem meg, no, nem akkor, amikor még élt, mert ki, mint veti ágyát, úgy alussza álmát, de akinek az oroszlán veti meg ágyát..Nem, kérem, az a sörényes nagyfogú akkor már korhadozott, de az éremodaítélő bizottságban ott volt lógófülű rokonom, vitéz Csacsikay Iázó Pál, oszt’ az, akinek tudjuk mi van a füle mögött, az másként oszt az ilyet tudónak.."Az Évtized Legsikeresebb Vállalkozója" címet pedig tojásforgalmazó cégemmel nyertem el, ami talán nem jelentéktelen siker egy olyan országban, ahol annyi mindenre tojnak, annyi az okoskodó konkurrens okostojás, és olyan sok ügy záptojásszagú..
Azt csak ellenségeim hirdetik rólam, hogy inkább "Az Évtized Legpimaszabb Adócsalója"
címet érdemelném..Egyes nyulak, kérem, ilyen irígyek, megnyomkodnának minden mirigyet!
Itt is, ott is ecsetek, festékesvödrök, valamint kész, félkész és aligkész hímes tojások heverésztek-heherésztek.A tapsifüles rámutatott néhány tucat óriási, vörösre festett strucctojásra:
- Most ellenzéki nyúl vagyok, de látok még kelő napot! Ezeket a ronda verestojásokat, ugye, sejti kiknek szánom?! Megsúgom: mindegyikbe Fekete Afrikából hozattam sarat.Azt az áldott, kedvesenkönnyes hazai nedvesföldet sajnálom attól a hazafiatlan nyúlbandától!
E mesebelien nagy griffmadártojás neve pedig: NEW HUNGARY.Ez bumerángtojás!
Nézzen bele ezen a kis lyukon!
Belenéztem a hatalmas tojásba, de csak ugyanazt a szellemi sötétséget láttam, amit a tojáson kívül is.A Nyúl azonban elégedetten vakarta meg jobb fületövét:
- Jön majd a választás, feldobjuk, leesik, - és a nép egyből látja, hogy ellenlábasunk New Hungary-ja olyan ideológia, melyből még a lóláb sem tud kilógia, mert nincsen benne semmi! Most mi vagyok? Ellenzék, - de a Napunk felzeng még!
A Nyúl óriási zsebemlőiben felzengő - arany voltukról árulkodó - zengők ellenére kissé megszántam szegényt, vagyis, pontosabban, teljesenfelruházni-megruházni való félszegényt.E meglehetősen mérsékelt együttérzés láttán azonban a Nyúl igen fellelkesedett.Még a pályázati űrlapokkal kicsinosított Európai Főokostojást is megmutatta:
- Látod /tért át bizalmas tegezésre/, ez a Tojások Tojása.Egyelőre tojik tejelni, de, ha az Európai Rostán nem potyog át az a sok Hungarian kolibritojás, meglátod majd mi lesz itt..Ha minket választ a Nép, Mi teszünk róla, hogy ne potyogjon át! A Mi Kezünkben Jó Kezekben lesz a Hungarian Future! A mi kormányzásunk alatt úgy még sohse volt, hogy sehogyse lett volna! Ebben bízhatunk!
Utóbbi közmondásra kicsit hümmögtem, mert szerintem volt már a Hungarian történelemben olyan, hogy jobb lett volna a sehogyse..Nem is egyszer..
A Nyúl nem vette észre hümmögésem.Még nem volt itt a húsvét, mégis megajándékozott búcsúzóul egy nemzetiszínűre kifestett piros-fehér-zöld kolibritojással, meg egy túlkorai, de Samu Bácsi főpiárlegénye által már most sugallt szövegű választási plakáttal.
Nem árultam el neki: a másik erdőszélen másik nyúltól már kaptam hasonló plakátot, amelynek szövege mindenről az ellenkezőjét állította, de ugyanolyan stílusban.Hja, ez nem is volt csoda: azt is az a szakállas Tengerentúli Samu Bácsi piárlegényei sugallták.
Egy a Samu, de számtalan az Ő prófétája!