Az úgy van, mikor verset ír az ember
mered rá a papír
csontfehér türelemmel
s a költő kezében a toll, a ceruza ró
sort sor alá;
És jőnek a képek: szelíd szarvasok
békés naplemente
(és mindaz még, mit bugyraiból fellebbent az elme;
amit láttam vagy olvasok)
És naplemente után jő
a fertelmes halál

2004. április (?)