Feltöltve: 2007-03-21 07:07:16
Megtekintve: 6136
Szabad a "szabad akarat?"
Szabad a "szabad akarat?"
Ma véletlenül néztem bele ebbe a svéd ujságba (SvD), ahol a professzor Fredrik Svenaeus a szabad akarat problémáját firtatja az ujság egy teljes oldalán. Már ez is egy feltünô dolog - de hát miért került ez a probléma a napirendre?
A professzor megmagyarázza ujra felvetve a következö régi kérdést: Lehetséges lenne az hogy a valóságban ami történik minden megvan határozva mielött megtörténne? És mi csak úgy hisszük hogy van szabad akaratunk?
A tudomány ujabb eredményei tették relevánsá feltenni ujra a kérdést.
(John Austin: - Freedom and Neurologi: Reflektions on Free Will, Language and Politikal Power. - Columbia University Press, 113 s)
A kérdést egy megfigyelés tette relevánsá mialatt azt észlelték a tudósok hogy megfigyelhetö agyaktivitások elözik meg a cselekedeteket. Tehát feltehetö hogy már az agyban megtörténik a cselekvés választásának a feltétele és csak azután észlelhetö a cselekvés kivitelezése. És így a cselekvés - az észlelések szerint - nemlehet genuint szabad mert az agyaktivitással összefügg mégpedig egy megadott sorrendben és nem fordítva.
De mi lehet az oka annak hogy mégis úgy érezzük hogy van szabad akaratunk?
A kérdést bonyolítja tehát az a tény hogy kétféle képpen értelmezhetjük a szabad akarat fogalmát.
1.mint genuin tualjdonságot(sokan ilyen veleszületett tulajdonságnak tartják)
2.mint a szabad akarat érzését
A fogalom ugymond szétválasztása arra is ad választ - ha minden igaz - hogy a fökérdés a szabad akarat érzésének a megmagyarázása a mert ezt/igy észleljük a dolgot. Mint genuin tulajdonságot nemtudjuk értékelni.
Ma véletlenül néztem bele ebbe a svéd ujságba (SvD), ahol a professzor Fredrik Svenaeus a szabad akarat problémáját firtatja az ujság egy teljes oldalán. Már ez is egy feltünô dolog - de hát miért került ez a probléma a napirendre?
A professzor megmagyarázza ujra felvetve a következö régi kérdést: Lehetséges lenne az hogy a valóságban ami történik minden megvan határozva mielött megtörténne? És mi csak úgy hisszük hogy van szabad akaratunk?
A tudomány ujabb eredményei tették relevánsá feltenni ujra a kérdést.
(John Austin: - Freedom and Neurologi: Reflektions on Free Will, Language and Politikal Power. - Columbia University Press, 113 s)
A kérdést egy megfigyelés tette relevánsá mialatt azt észlelték a tudósok hogy megfigyelhetö agyaktivitások elözik meg a cselekedeteket. Tehát feltehetö hogy már az agyban megtörténik a cselekvés választásának a feltétele és csak azután észlelhetö a cselekvés kivitelezése. És így a cselekvés - az észlelések szerint - nemlehet genuint szabad mert az agyaktivitással összefügg mégpedig egy megadott sorrendben és nem fordítva.
De mi lehet az oka annak hogy mégis úgy érezzük hogy van szabad akaratunk?
A kérdést bonyolítja tehát az a tény hogy kétféle képpen értelmezhetjük a szabad akarat fogalmát.
1.mint genuin tualjdonságot(sokan ilyen veleszületett tulajdonságnak tartják)
2.mint a szabad akarat érzését
A fogalom ugymond szétválasztása arra is ad választ - ha minden igaz - hogy a fökérdés a szabad akarat érzésének a megmagyarázása a mert ezt/igy észleljük a dolgot. Mint genuin tulajdonságot nemtudjuk értékelni.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!