Lelked tele kínnal és dühvel.
de szemeid inkább örömmel.
Jól rejted igaz valódat.
bármerre kallódhat.

Szeretetem távolra is elér,
egy szempillantás is elég.
ami nekem egy csókkal is felér,
és kérek sok ilyet még!

Nagy a tét a kicsi szivem az
néha mint egy beomlott fal...
de te vagy az aki most falaz
kit szivem választ okkal.

Szeretettem valahogy leplezem
tisztassággal hitem követem.
Lelkem tiszta,de mégse határozott.
Határozatlanság az ami okott adott.

Hitem aszerint alakul,ahogy érzek.
Ahogy látok,ahogy érnek a külső fények.
Mit tanitás céljából mélyen látok,
aztán a sülyedt bárkára a dokkba várok.

Ha elhagyatott is lenne egy estém
gondolataimba arcod vonalait festéném.
Szeretlek kimondom neked nyiltan,
érzelmeim között valami át illan.

Érzem és félek,te is tudod mitől.
Helyes útra terelés,óvintézkedéstől.
Nem tudom megadni mire szükséged lenne,
elfutnék sírva,hogy ne láss szenvedve.

Egy rakat dolog van az életbe mi jó
de abból az egyik se az az ajtó.
Amin bekéne mennem és élveznem,
ahogy szerettem,úgy szétestem.

Mit kínokkal élek át,
mintúgy a halált.
Szemem fényébe egy csillogás látható
olyan ami seholse található.

Csak a pici szivedben létező
furcsa és ismeretlen tényező.
Te magad vagy,mi csillan a szemembe
te miattad estem szerelembe.

Patakokban folynak egymásba karolva a könnyek,
holnap lehet nem szeretüünk nem sírunk többet,
Sorsunk vígjáték és drámai is egyben
ahogy röhögve születünk,halunk meg rettegve nem rendben.

Mintúgy érzem,sorsom nem jó nem is lesz soha
szivem Északi részén csak úgy nő a moha
Mi fedi titkos részét a szivemnek
és egy picit az én lelkemnek.