Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Specter
Alkotások száma: 15
Regisztrált: 2007-03-20
Belépett: 2008-03-01
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (15)
Feltöltve: 2007-03-20 21:31:38
Megtekintve: 5917
Kapuk
Ha részeg vagy elfelejted végre a világod
ha nem tudsz róla,boldoggá teszi este az álmod..
Ha nem gondolsz rá és ha nem érzed súlyát,
talán tisztán meglátod az ébredés útját.

Egyedül vagy és nem segit rajtad senki ,sose,
a világ mindig is ilyen,ne feledd most se!
Lásd végre az utad,törj át az acél lemezeken
lépj végre ki a burokból,most vagy sosem....

Menekülj,menekülj ebből a terrorizálásból,
tudom,hogy neked is eleged van a sok máglyából!
Egy nehéz jelkép nyomja a testedet minden részen,
az élet az! Ha igy maradsz! Ha nem vagy résen...

Halálodkor aztán ezer trubadur zengheti a dalod,
ki emlészik rád? ki vagy?! egy önpusztitó hősi halott!!
Itt bent nincs megbecsülés,csak becsmérlés,
hogyha nem felelsz meg ,nem kérdés hogy meddig élsz.

Hiába mondják rád,hogy elmebeteg őrült,
én tudom,hogy eddig a remény téged örölt.
De ne hallgas a sablonra,hisz magával vissz a pokolba,
ahova minden vak lélek végül elvegyül a "lávába".

Tíz milliárd szó is kevés lesz késöbb a segitségedre,
ha nem teszed meg most,akkor bánni fogod belül örökre!
Az én lelkem is elveszett,már én se tudom hova,
nem is érdekel,nem tudom hova vész el a pora.

Valahol rohad a többi ember között
ahol egy szónoklásom falnak ütközött.
ÉN csak nyitom a kapukat elötted,ahogy látod
az,hogy hova mész be az már a te választásod...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!