A kertben lassan elhal a madárdal,
Csak néhány vad éji hegedűs zenél
Itt-ott fortissimó szerelmi dalt nekünk,
Miközben álomölelésem tart karomban
Téged.

Álmodd álmomat és képzeld tengerízű
Öledbe csókom, és érezd szerelmem
Teljességét, tárulj ki és felejtsd szemérmed!
Szédült egekbe repítsen vágyunk
Varázsa!

Hagyd, hogy édes fáradtságod
Elöntsön, ne öltsd magadra újra
Szemérmed köntösét, engedj lelkedbe
Engem mindörökre. Álmodd velem Kedves,
Álmodat.