Szívem s lelkem kétségek közt vergődik folyton
A józan Ész a megrontó monoton
Vágyak és álmok cikáznak át gondolatomon
Öröm s bánat s a rontó unalom

Voltak Emberek kikben erősen hittem
Igaz Barátok kikért szívemmel véreztem
Szerelmek marták tisztára szívem
Gonosz álmok tépték szét lelkem

Ám itt vagyok a harcra várva
Nem félem a halált ki árva
Jöjjön szembe az Isteni Sors
Szívem zászlót bonts!