Lehullot már rég a csillagom,
Lám már egyedül vagyok!
Nem ölel már a boldogság,
Amim maradt örök magány!

Az álmaim rég szétfoszlottak,
Reményeim mind meghaltak!
Nem kínóz s éget már a vágy,
Szívem végzetes ritmust jár!

Láttam felkelni sok-sok napot,
De lehet nem látom a holnapot!
Elmém sivár s végleg nem remél,
Szívem tüze lassan örökre kiég!

Átok ül mostoha létemen,
Mely átok sötét és végtelen!
Szerelem s halál hűs koszorú,
Álom és valsóság vad illúzió!