Egy csillag kihunyt mikor megszülettem,
A törött álmoknak örök álmodója lettem!

Nem találom a helyem a nagyvilágban,
Bár lelkem a csillagok közt szárnyal,
Szívem mégis törött sebzett vad,
Mit már csak egy-egy álom hajt!

A hit melyet gyermekként kaptam,
Szennyezett de él, míg szívem dobban!

Szememben az égő tűz, hideg lángolással,
Testemben a vér fájó áramlással
Visz a sorsom felé, zavartan sodor,
S egyszer majd én leszek a Te csillagod!