Mint mikor az ágy
Már túl mélyre süpped velem
Engedd, hogy a lágy
Levegőbe fúrjam kezem
És lássam azt
Amit csak hallanom lehet
Édes szóval terhes
Puha leheletet
Mint mikor az ész
Már túl kevés a léthez
Hagyd rám a telő időt
(Hagyd, hogy beleőrüljek)

Nézve a semmit
Így ölelkezem magammal
Mint ki még elhitt
Minden holt napot balzsammal
...így teszek újra
És vállaimon a fonál
Elenged teljesen
Egy sóhaj is több mankón áll
Ha szavaim a fénysugár
Most küldj egy nyaláb sötétet
Nézve a semmit
Takaróznom elég lesz

Refr.

Meglibben a láng
Elolvad a tér
Becsorog a szemhéjak alá
Az örvény partot ér

(Hosszú álmok élén
Megremeg a vér
Torokból felbuggyanó fohász
Az örvény partot ér)

Átkötés:

Nézd a
Foszforeszkáló
Ezüst homály
Kacsint a pulzáló
Sötéten át
Lásd
(Az elmorzsolt percek
Hogy porladnak el)