Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lökött Angel
Alkotások száma: 13
Regisztrált: 2007-02-21
Belépett: 2007-08-29
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (12)
Feltöltve: 2007-02-21 23:58:28
Megtekintve: 5797
Az élet ellenem! Valaki egyáltalán van még velem?
Amikor, azt hittem, hogy jobb lehet tévedtem
Hogy, ha az ember nem adja fel - reménykedtem. . .
De, ha bármit is csinálsz, és hiába próbálsz?
Erős vagyok, mint ezt mondja – reménykedsz?
A belső hang ez, ami mindig igazat szólt
Talán csak én értem félre, amit mondtak – lehet

DE FELADNI??? SOHAAAAA
Nem tudsz legyőzni. . . hiába
Egyedül vagyok és mégsem
Átölelnek, de mégsem
Szeretnek, de mégsem
Érzem, de mégsem

Bajban vagyok, de én sem hiszem el
Egyszer talán majd ezt ismerem fel
De addig is küzdök, amíg tudok
Félek, és már álmos vagyok
Talán elalszom és felébredek
De ha rémálom az amiben most élek?

Láttam egy szörnyű álmot
Mindenki másnak kínt, nekem igazat szólt
Megtudni, hogy mennyit érsz
Elbúcsúzni és szólni egy utolsó szót

Hibáidon már lassan csak a fátyol
De az utolsó szó igazat szól
Örök emlék marad és a búcsú is
Ezt hagyom hátra és a fájdalmat is

Ha felébrednék . . . megtanultam a leckét
Amíg tudod, változtasd meg az életedet
Ritka a második esély
Ha nekem lesz . . . az élet komoly

Sajnálom és Köszönöm
De most búcsúzom
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!