Ne sírj miattam,
Nem érek én annyit,
Ne emészd magad miattam,
Nem szenvedek már annyit.
Őszinte válaszoddal
Kinyitottad végre szemem,
S már a valóságot látom,
Nem azt, mit eddig látni véltem.
Végre megértettelek,
De te nem hiszed el nekem,
Hisz egyszer már hazudtam neked.

Hosszú hónapok után felébredtem,
Mint Csipkerózsika mély álmából,
De túl későn történt mindez,
Mert nem látok senkit
Se közel, se távol.

Eltaszítom balga módon azt is,
Aki kedvel,
Hát ne csodálkozz te ostoba,
Ha mindenki csak kertel.
Megint egyedül maradtál,
Úgy kell neked te bolond,
Most aztán megtanultad,
Hogy ne vágyakozz.

Folytatom hát utam,
Ahogy eddig is tettem,
Keresem a helyes irányt,
Nem túl sok sikerrel.

2007. február 11.