Már nem bírom tovább,
De meg nem állhatok,
Mert menni mindig kell,
Még akkor is, ha fáj.

Nem mondhatod, hogy állj,
Utad folytatnod kell,
Mert csak így tudhatod,
Hogy a végén mi vár.

Öröm, vagy tán bánat?
Ha előre tudnád,
Nem is kezdenéd el,
Így vakon kell járjad.

Sorsodat Ő írja,
Te sosem tudhatod,
De csak rajtad múlik,
Mit ír a papírra...