1.

Ott tartottam történetemben, hogy Kukulkán és csapata hosszú időre visszatért Boldogvölgybe, hogy családokat alapítva nemzetségeket nemzenek és Itzamná parancsa értelmében, megteremtsék az igaz szereteten alapuló államvallást, kultuszát és Krisztus népét.
Amikor Yuz Afúz 21 éves lett, akkor Kukulkánnal és Naparcúval elindultak a Mogorok földjére.
A csodálatos völgybe érve napszítta arcú szittya férfiakkal és szív alakú arcú pirospozsgás gyönyörűséges nőkkel, angyalarcú gyermekekkel találták szembe magukat. Első állomásukon egy Thege nevű párszáz fős településen megszálltak, a réten felállították echós szekereiket. Kipakolták kézműves termékeiket, és szolgáik árusítani kezdték azokat. A helybéliek igencsak megörültek a szépséges ruhaanyagoknak, edényeknek, ékszereknek. Ők bizony egyszerű szőttes ruháikban, nemezsátraikban, primitív faházaikban igencsak az isten gyermekeiként tengődtek boldog tudatlanságban.
A férfiak kerek fekete szemeiben vad elszántság lobogott és féltékenyen nézték asszonyaik mozdulatait. Fenyegető pillantásokkal invitálták sátraikba a vendégeket. Kukulkán Yuz Afúz és Kinich Achau (Naparcú) elszántan léptek be a törzsfőnök, Turul sátrába. A hatalmas mellkasú, vasgyúró óriás bal karján kedvenc sólymát tartva ült nemezszékében és sólymát etette nyershússal. Hol ő harapott egyet a megnyúzott mezei nyúlból, hol a sólyom. A vér lecsorgott hordó hasára, domború mellkasára.
Hellyel kínálta a vendégeket és érdeklődött jövetelük felől. Kukulkán elmondta neki, hogy szeretnének fiának feleséget dicső nemzettségéből. A vezér ránézett és héja tekintetét a nemesarcú ifjú szemeibe fúrva megkérdezte.
– Aztán, mit hoz a házasságba a fiatalember?
– Meg leszel vele elégedve uram!
– Biztos vagy te ebben uram? – kérdezett vissza Turul úr.
– Még annál is többet, amit gondolnál uram. Egy egész társzekérnyi kincset vert-aranyban. Ékszereket és országomból hetente annyi árut küldetek népednek, amennyi az igénye.
– És mi ennek az ára?
– Természetesen a mátka váltságdíján felüli árukért fizetnetek kell, de meg fogunk egyezni.
– Miben kéritek az ellenértéket?
– Amiben dúsak vagytok. Gabonában és állatokban. Hátaslovakban, hús-marhákban, bárányokban és szárnyasokban.
– Szépen hangzanak szavaid, de mi a biztosítéka annak, hogy megtartjátok ígéreteteket? Nem hoztok-e ránk békétlenséget, nem zúdul-e ránk ellenséges had felőletek?
– Látod uram, éppen ez az! Szövetséget ajánlok fiam által. Ő itt marad túszul és gyermekei amit nemz, véreik által összekötnek bennünket. Hatalmas az én népem, kétszázezret számlál harcosaink száma. Modern fegyvereinkkel védőkart nyújtunk népednek.
– Biztos, hogy nem törtök ellenünk?
– Uram, akkor idejöttem volna védtelenül hozzád? Én a szívemet nyújtom neked.
– Jó, nem bánom – mondta Turul és behivatta hét serdülő lányát. A legidősebb lehetett úgy tizenhét év körüli.
– Itt van a kollekció – mutatott a gyönyörű lánykákra.
– Akkor választhatok uram? – csillant fel Yuz Afúz tekintete.
– Természetesen – mondta rókamosollyal a vezér – mind a tiéd. – Az ifjú meghökkent. Erre nem számított. Így felelt.
– Uram, nálunk egy férfinak egy felesége van: mi keresztények vagyunk.
– Az lehet fiam, de nem én mentem hozzátok, hanem ti jöttetek ide. Itt pedig matriarchátus van: a férfin a család összes asszonya osztozik. Hét feleséget kell egy igazi férfinak magáévá tenni és fiakat nemzenie a törzsnek. Ez a mi törvényünk. Kellemes törvény, nem igaz?
– De uram, ez vallásom ellen szól.
– Itt én vagyok a törvény és a vallás. Most én parancsolok. Nem mondom, ha benősülsz a törzsembe, és hatalmas törzzsel gyarapítod a nemzetet, nem veszünk át a vallásodból jó dolgokat, de most nekünk a fennmaradásunkért kell küzdenünk. Mindenünnen vad hordák vesznek körül bennünket. Népünk száma nem éri el a százezres létszámot. Gyarapodnunk kell! Míg a férfiak portyáznak, hadakoznak, addig az asszonyok vállán van a jövő generáció nevelésének súlya. Asszonyaink éppúgy harcolnak itthon, mint mi a távolban. Van úgy, hogy évekig odavagyunk. Ezért kell állandóan fiakat nemzenünk nekik. Értjük egymást?
– Igen uram.
– Elfogadod a felajánlott feleségeket?
– El uram, hiszen ezért jöttem hozzád.
– Akkor kössük meg a vérszerződést! – mondta Turul és tapsolt. A szolga ezüstkupát hozott be. Turul, Yuz Afúz, Kukulkán és Naparcú metszést ejtettek csuklóikon és vérüket a kupába csorgatták.
Turul megsózta a nyers vért, majd egy kortyot ivott belőle. A kupát körbeadta. Ők is ittak belőle.
Miután így megpecsételték a barátságot, kezdődhetett a lakoma. Felsorakoztak a zenészek és nádsípokon, hegedűn, dobokon vad, erotikus zenélésbe fogtak. A szolgák hatalmas tálakon friss birka, szárnyas és marhasülteket, foszlós fehérkenyeret és finom szőlőbort hordtak fel a kecskelábú asztalokra. A végtelen lakoma ezzel kezdetét vette. Éjfélkor aztán az asszonyok elrabolták a vőlegényt és a lányok sátrába, cipelték. Ott már meg volt vetve a nyoszolyóágy, fehér lepedővel letakarva. Az asszonyok fél-karéjban állva egyenként vezették az anyaszült lánykákat a nyoszolyóra. És a meztelenre vetkőztetett Yuz Afúznak egyenként kellett mind a hetet magáévá tenni. Mint mondottam volt: a 17 évestől a hétévesig bezárólag. A szüzek vérétől pirosló lepedő négy sarkát felfogva az asszonyok diadalmasan vonultak be a férfiak sátrába és felmutatták a nász eredményét hordozó lepedőt. Turul hatalmas – Huje-Hujj! – kiáltással magához ölelte a remegő lábú vőlegényt és fiává fogadta.
Kukulkán és Kinich Achau még egy hétig időztek Mogoriában. Ezalatt túladtak az összes árun, és alaposan feltérképezték a kis országot. Az áruért kapott lábasjószágot magukkal hajtva egy hét után elhagyták Turul földjét.
A két ország közötti vérszövetség jól szuperált. Hét év alatt Yuz Afúz öt gyereket nemzett és lassan elismert törzsbelivé vált. Tudása, okossága, bátorsága a bennszülöttek fölé emelte őt. Turul rábízta a gyerekek nevelését, és megengedte egy kis kápolna állítását atyja (Jézus) tiszteletére. Hamarosan eljött az első nagyobb kalandozás ideje. Kilenc évvel Yuz Afúz megtelepedése után Turul hadra készült. Thunuzóba hun testvérnépének feje Kína meghódoltatására készült. Így négyszázezer fős seregének jobbszárnyát Turul vezetésére bízta. Turul ötvenezer fős seregével hadba vonult.
Asszonyait és népe gyermekeit (mintegy negyvenezer fő szülőkorú nőt és hetvenezer gyermeket és öreget) Yuz Afúzra és a védelmet biztosító Kukulkánra bízta. Kukulkán Boldogvölgyből tízezer fős sereget csoportosított át az ország végeinek védelmére.
Így indult el Turul a hét évig tartó Kínai hadjáratra.


2.

Kukulkán megérkeztével aztán gyorsan peregtek az események. A sereggel megérkezett Itzamná utasítása is. Turul és a férfiak távoztával leszálltak az űrkompok és négy mágus orvos által megérkezett a nitrogéngőzben lefagyasztott isteni mag (Jézus spermabankja). Már csak szervezés kérdése volt, hogy a termékeny nőket megtermékenyítsék vele.
A négy orvos-mágust külön helységben helyezték el. Ez volt az ország egészségháza. Yuz Afúz Boldogvölgyből magával hozta a kor modern egészségkultúráját. Ő vezette be a bábaképzést Magáriában. Tudós orvos-papjai értelmes magar asszonyokból a legelemibb egészségügyi, elsősegély-nyújtási szabályokat tudó és tökéletes steril szülést levezető bábákat képeztetett ki.
Saját királyi családjával sem tett kivételt és az ő gyerekei is a frissen kiképzett bábáknál születtek. Kitűnő egészségnek örvendtek valamennyien. Az orvos-mágusok megérkeztével az egészségházban nagy sürgés-forgás kezdődött. A Boldogvölgyből felrendelt felcser-papokkal megerősítve kidolgozták a magarok mesterséges megtermékenyítésének stratégiáját. A helyzet nem volt egyszerű. Ugyanis a matriarchátusban élő családoknál a nemzetségfő nagyasszony személyesen ellenőrizte a feleségek önmegtartóztatását. Olyan nem fordulhatott elő, hogy valaki a távollevő férj nélkül megfogant volna. Éppen ezért a csoda intézményének bevezetéséhez kellett fordulniuk.
A Yuz Afúz által bevezetett Jézus Krisztus Szeretetvallásának egyik fő dogmája volt Jézus szeplőtlen fogantatása. Így ehhez lehetett kötni az asszonyok férjek nélküli teherbe esését.
A következőképpen jártak el. Négy-négyezer fős csoportokban istentiszteletet rendeztek az ország főtemplomában. Az istentisztelet alatt Kukulkán, Yuz Afúz, Naparcú égi mágiával jótékony álmot bocsátottak a jelenlevőkre. Mialatt az igazak álmát aludták, a felcserek egyenként a kápolnának álcázott műtőbe vitték a szülőkorú nőket és egyenként berakták az isteni spermát méhükbe.
Egy speciális injekcióval azonnal megérlelték az éppen soron lévő petesejtjeiket és a méhbe juttatták azokat. Így a megtermékenyítés pillanatokon belül létrejött.
Miután berakták a nőket az isteni spermiumokkal, visszavitték a szentélybe őket. Végezve az összes megtermékenyítéssel egyszerre felébresztették őket álmukból.
Ugyanígy jártak el a többi asszonynál is egy-egy hetes csúszással. Tíz héten át a vasárnapi miséken mesterséges megtermékenyítés folyt.
Ennek aztán hamarosan látható eredménye is lett. A nők hasa elkezdett domborodni. A másállapotba került nők kérdésekkel kezdték ostromolni a tudós papokat, míg a nemzetségfő matrónák sandán, gyanakodva figyelték asszonytársaikat. Sehogyan nem ment a fejükbe, ki termékenyíthette meg őket, amikor nemzőképes magor férfi egy szál sem tartózkodott otthon. Egy hónap múlva hatalmas istentiszteletet hívott össze Yuz Afúz és egy meggyőző prédikációban megadta a választ.
Elmondta nekik, hogy teremtő isten álmot bocsátott a tíz hétvégén, istentiszteleten résztvevő asszonyokra, és mint egykoron Szűz Máriát Jézussal, most őket pedig Jézus spermáival termékenyítette meg.
– Mert, tudjátok meg, hogy Isten választott népe vagytok. Én, Jézus fia Itzamná akaratából lettem királyotok, azért, hogy az isteni tervet a kiválasztott néppel végrehajtsuk, isten nevében.
– És a férfiak? Mit szólnak majd ehhez a férfiak? – kérdezgették megrémülve, és szégyenérzetükben elpirulva az asszonyok. Yuz Afúz így válaszolt nekik.
– A férfiak semmit sem fognak szólni, mert őket a feladatuk örökre Kínába köti le. Ott van rájuk szükség, hogy a Hun testvéreikkel együtt a nagy Kínai Birodalmat létrehozzák. A kapcsolat nem szakad meg velük. Állandó rádiókapcsolatban áll az udvari hivatal Turullal és törzsével. Kína minden titkát fogják hét év múlva hazahozni a hetven fős kiválasztott harcosok.
– És a többiek? Azokkal mi lesz? – kérdezték innen is onnan is. Yuz Afúz ezt is megválaszolta.
– A többiek kínai nőket vesznek feleségül, és Kínában szaporítják a mogorok népét. Itt egy tiszta árja, kiválasztott népet nevelünk fel. Isten vérét és isten fiának örökítő elemeit hordozzák magukkal. Mindannyian Jézus termetét, nemes vonásait fogják viselni, mint én is. Testvérek leszünk valamennyien.
– És mi lesz a belterjességgel. Nem korcsosul-e el a nemzet, ha mindenki testvér lesz? Testvér nem nemzhet testvért, mert az elkorcsosuláshoz fog vezetni. – kiabálták be a jós javasasszonyok. Yuz Afúz ezt is megválaszolta nekik.
– Mire nemzőképesek lesznek fiaitok és lányaitok, akkorra a nagy Hun néppel fogunk házasodni. Naparcú testvérem átveszi Hunnia királyságát az akkorra agg Thonuzóbától és vegyes házasságokkal, fogjuk megpecsételni a két nép testvériségét.
– Igen ám, de akkor hogyan különböztetjük meg az isteni vérvonalat?
– Isten erre is gondolt. Férfiágon öröklődik Jézus génállománya. Minden újszülött fiúgyermeknek a keresztcsontja fölött kékeslila kereszt-alakú Krisztus folt fog megjelenni a bőrén. Így tudjuk meg, hogy az isteni géneket hordozza. Csak a krisztus foltot hordozó fiúgyermek lehet teljes jogú magar állampolgár.
– És mit fognak ehhez szólni vezéreink, ha egyszer hazatérnek?
– Mint mondtam néktek: felejtsétek el férjeiteket, vezéreiteket. Isten, amint Jézust sem engedi visszatérni a mennyek országából, így őket is túszul fogja Kínában. Mondtam már nektek, hogy letelepíti őket ott. Az új, árja népet boldogvölgyi tanítómesterek fogják égi kiképzésben részesíteni, és ha elérik az ötszázezres létszámot, akkor kirajzanak az egész világ meghódítására, de ez több generációt vesz igénybe. Ti akkor már nem éltek, amikor a magarok napja feljő és az egész világ rettegi karjukat, nyilaikat.
A ti feladatotok most az isteni faj árja egyedeinek szaporítása és felnevelése. A szeretkezésről nem kell egészen lemondanotok. Fogunk minden családnak egy erőteljes hun férfit prezentálni. Természetesen kasztráljuk őket, így spermiumaik nem lesznek termékenyek, de az üzekedéssel ki fognak benneteket szexuálisan elégíteni. Orvostudoraink pedig Krisztus spermáival fognak folyamatosan megtermékenyíteni benneteket. Ezt az áldozatot meg kell hoznotok a jövő érdekében. A magar nép bölcsőjét ringatjátok, és tőletek függ az isteni terv végrehajtásának sikeressége. Ehhez kívánok mindenkinek erőt, egészséget. Törzsfőnökeitek, faluvezetőitek, akiket szintén sterilizálunk, ügyelni fognak arra, hogy megfelelően neveljétek, iskoláztassátok a jövő generációját.
Hét év múlva szemlét fogok tartani az első iskolába menő generáció felett. Most pedig menjetek isten hírében és szüljetek, szaporodjatok és sokasodjatok! – mondta, elbocsátván a negyvenezer asszonyt Yuz Afúz.
Az asszonyoknak nem volt mit tenniük. Bár még bánkódtak eltávolított férjeik után, de a hun hímekkel hamarosan megvigasztalódtak. A sok ezer felnövekvő kis árjagyerek éppen elég örömteli gondoskodást kívánt tőlük ahhoz, hogy a múlt lassan elhomályosuljon bennük.
Hála Kukulkán és Naparcú védőpajzsának, a kiválasztott nép szép gyarapodásnak indult. Vezéreik mind Yuz Afúz törzséből kerültek ki. A hét törzs négy emberöltő után elérte az ötszázezres létszámot.
Yuz Afúz 78 évesen halt meg és királyi pompával Srinagában temették el, nagyapja József, nagyanyja Mária és édesanyja Magdolna sírhantjai mellé. Hófehér márványtábla hirdeti az isteni honalapítók neveit máig is. Aki Srinagárban jár kíváncsian, olvassa a számukra idegen nyelven írt szöveget a sírköveken. Nem értik, mert isteni nyelven (magyarul) lett írva.
Még Yuz Afúz életében felvette isten népe a magyar nevet. Ez lágyabban hangzott a magarnál és könnyebben ki lehetett ejteni. A világon egyedül a magyarok népének nyelvében található meg az isteni eredetű „gy” betű.
A hunok is hatalmas létszámra szaporodtak. Hála Naparcú bölcs kormányzásának, négy emberöltő alatt elérték a hétszázezres lélekszámot. Amikor a két nép meghatározó tényezővé vált a világ eme szegletében, akkor Kukulkán vezetésével létrehozott Hungária néven megalkották a két nemzet egyesített szövetségét. A szövetségben, mint perszonálunióban a hunoknak is és a magyaroknak is megvolt a maguk fejedelme, de az országot a két nemzetségfő, népének választott nagyfejedelme, irányította. Ha egyik nemzedékben hun volt a nagyfejedelem, akkor a gyula a magyarok népéből került ki. Ha a következő nagyfejedelem választás elkövetkezett, akkor természetesen a magyarokból lett a nagyfejedelem és a hun lett a gyula.
Ez a népszövetség hatalmas katonai ütőerővé kovácsolódott az idők folyamán.

3.

Thonuzóba Kína meghódoltatásával hét év alatt Északnyugat és Közép Kína Han és Huanszi népcsoportjaiból egységes és erős birodalmat kovácsolt ki. A kínai iparművesség, könyvnyomtatás, porcelángyártás hirtelen virágzásnak indult. Az évente összeállított árukaravánt egy kiválasztott hetvenfős magyar és hun vitézekből kiválogatott csapat kísérte végig a selyem úton. Természetesen a célállomás Magna Hungária volt, ahol Yuz Afúz és Naparcú testvérnépe és hátrahagyott családjuk hazavárta őket.
A vitézek ezzel az egy hónapos otthonidőzéssel ápolták a vérségi kapcsolatot hátrahagyott nemzetükkel. Azonban lassan elkínaisodtak. Kínában (szolgálati helyükön) kínai ágyasokat tartottak és sok kis vegyes kínai-magyar ferdeszemű gyermeket nemzettek a nagy Kínai Népi Kohóban. Bár a magyar rassz jegyei felfedezhetőek a Hungszi tartomány népeiben, azonban a születendő csecsemők keresztcsontja fölött az úgynevezett lila krisztuskeresztforma magyar folt nem található meg. Isten így különbözteti meg az árja, általa kinemesített népet féltestvéreitől.
A több ezer fős karaván hatalmas echós szekereken széna közécsomagolt porcelánedényeket, evőeszközöket, selyemruhákat, végselymeket, papírt és teafüvet hozott elsősorban.
Az ékszerművesek magukkal hozták szerszámaikat, nemesfém mini kohóikat és a több hónapig tartó út alatt is szorgalmasan készítették tarsolylemezeiket, ivócsanakjaikat, kulacsaikat, övvereteiket és hatalmas cizellált, domborított ezüst és arany tálaikat, kancsóikat.
Turulnak arra is volt gondja, hogy vejének (Naparcúnak) egy betűmetsző mestert is küldjön, több tekercs rizspapír kíséretében. A betűmetsző feladata az volt, hogy Magna Hungáriában vagy ahogy a környező népek hívták: Terra Hungáriában megtelepedve készítse el a magyarok ABC-jét, és váltsák fel a nehézkes maya írásjegyeket egy fonetikus magyar írásjegyeket tartalmazó ABC-vel.
A hunoknak már megvolt a maguk rovásírása, amit eleink is kezdtek átvenni. De a magyar nyelv igazi szépségét nem lehetett vele visszaadni. Bár gyorsan ki lehetett egy botra is faragni az üzenetet, de nem volt az igazi.
Így aztán Tyutymó Szenci mesternek hála, hét év alatt megalkották a magyar írásjegyek tárát. Még Yuz Afúz életében kialakították a magyar nyelvű udvari kancelláriát és az etalont: a Nagy Magyar Képes Történetet, melyben a nép isteni eredetét írták le hitelesen. Előbb arany lemezekre metszették, melyeket a mai napig is Martand templomában őriznek. Ebből hét másolatot készíttetett Yuz Afúz és elküldte őket az Égi Bázisokra. Így van belőlük mélyen a föld alatt a Kheopsz piramis mélyén, Izrael földjén: Kumrában, a szeretett maya földön Palenque fellegvárának mélyén Pacal király Panteonjának titkos, még feltáratlan széfjében a kristálykoponya és az Itzamná által Pacalnak átadott Tudatgömb társaságában is egy aranylemezre vésett példánya.
A Martand templomában őrzött aranylemez klisékről sok másolatot és rövidített kivonatot készítettek, amelyek a Tibeti lámakolostorok könyvtáraiban megtalálhatók. Yuz Afúz halála után megírták a magyarok és hunok közös államalapításának hiteles történetét, elkészítették az első Törvénykönyvet, melynek alapján ítélkeztek vitás ügyekben.
A magyarok első fővárosát Magna Hungáriában Napvárosának, röviden Napvárosnak nevezték el. A név keresztapja a 400-as évek elején odaküldött és kíséretével Chichen Itzából áttelepült Chach Mool lett. Az ő tiszteletére kapta a Napváros elnevezést a húszezres létszámú főváros.
Chach Mool mesterien ötvözte a maya kultúra elemeit a kínai művészi értékekkel és a magyarok ősi ornamentikájával. A magyar vérvonal ősi elemeit: szilajság, halált-megvető bátorság, ősi szittya érzékek és mágikus kapcsolatteremtő képességek tudását a magyarok szertartás-papjai, a sámánok, táltosok érintetlenül megőrizték.
Chach Mool elhozta népe magasabb kultúráját és az asztrológia magasabb szintű tudását, a maya időszámítást, számrendszert adoptálta a magyarok tudásanyagába. Az udvari kancelláriában elkészítették az első bodzatintával és a tintahal vérével készített sajtót. A sajtó fakeretbe foglalt aranymetszéssel készített nyomólemezeit ezzel a festékkel kenték be és készítették nyomataikat. Később tértek át a szépiahal vére, korom és folyékony kátrány keverékével készített időtálló piros, fekete és kék nyomdafestékekre.
Chach Mool mesteremberei elhozták az indigót. Ebből alakult ki a magyarok motívumvilágát stilizáló kékfestő szakma. Az Indiából hozott pamut, vászon végeket a fa nyomódúcokba vert szegek indigóba mártásával nyomták (verték) a gyolcsfehér ruhaanyagokba. Csodálatos tulipános, galambos, sólymos, csodaszarvasos és virágmotívumos tekercseket készítettek. Ebből az anyagból varrták az ujjasaikat, asszonyaik szoknyáit és az ágyneműk széleit is ezekkel, a motívumokkal készítették. Természetesen a kékfestés szigorúan titkos receptekkel, hét lakat alatt őrzött nyomódúcokkal történt. Ez volt a magyarok valutája. A bíborcsiga vérével festett selyem-köntösök mintázása, a keresztelő lepedők, a miseruhák mind innen kerültek ki és jutottak el még Rómába is.
Magna Hungáriában honosították meg a mesterséges kaptárokban való vándorméhészetet. A nyírfahordókba csomagolt magyar méz komoly árucikke lett a magyar földnek. Isten népe úgy élt Magna Hungáriában, mint az Édenkertben. A magas, kék szemű, krisztuskeresztet hordozó fehér bőrével, kecses, arányos termetével, okosságával és vad harciasságával elütött a környező mongoloid, kínai és indus rassztól. Nyelvük mások számára érthetetlen, kultúrájuk pedig messze meghaladta környezetük kultúráját. Iskoláikból, mely alsó hat osztályig kötelező volt, okos, művelt emberek kerültek ki. Minden kis magyar megtanulta népének eredetmondáját, beléjük táplálták az isten küldetéstudatot. A középiskolákban és a mágusképzőn végzettek már a felsőbb kaszthoz tartoztak. Ők birtokolták a mágikus, titkos tudást. Kezükben volt a jóslás, gyógyítás és mágia kulcsa. Minden törzsnek megvolt a tanítója, mágus-papja, táltosa.
A négyszázas évek elejére a magyarok népe elérte a négyszázezres létszámot. Ez a föld kicsinek bizonyult számukra. Új földet kellett keresni, hogy ha a kínaiak milliós népsége és az índiók több száz milliós népsége megindul India és Kína felől nyugatra, akkor legyen a hunoknak és magyaroknak hová hátrálni Boldogvölgyből és Magna Hungáriából.
408-ban kapta meg Kukulkán Itzamná parancsát a huszonkét űrkompból álló mayaföldről áttelepülő Chach Mool és Fekete Sas által. Fekete Sas befejezte a maya földi bázisok kiépítését és a végső munkálatok után mesterembereivel át kellett települnie Boldogvölgybe. A Martand templomában elhelyezett bázis főfelügyelőjeként a tibeti bázisok tervrajzait és megépítését kell ezentúl végeznie. Természetesen öröme végtelen volt. Találkozhatott drága fiával: Naparcúval és annak gyermekeivel. Naparcú törzse az eltelt három évszázad alatt ezerfősre gyarapodott és kiváló nagyfejedelmeket és gyulákat adott Hungáriának.
408-ban érkeztek meg az űrkompok Napvárosba. A város népe fellobogózta érkezésükre házaikat és a fővárost. A város körül letáborozott hun és magyar nép sátraitól tarkállott a hatalmas mező. A főtemplomban nonstop miséztek és hét napos Fiestával ünnepelték a nagy eseményt.

4.

408 május 7-én délutánra várták az űrkompok érkezését. Az egy hete tartó ünnepségekre több százezres tömeg jött a fővárosba. Harminchétezer hatalmas jurtától tarkállott a mező. A folyóban asszonyok mosták a család ruháit és az éltető napra kiteregetett hófehér ruhák, lepedők, galabiák száradtak végig a magas folyóparton.
A sátrak közötti utcákon mézeskalácsosok, cipő és sarukészítők, kékfestők, teknővájók, fazekasok árusították, és egyben készítették is termékeiket. Az ünnepi alkalom egyben új házasságok, vérszövetségek, rokonok egymásra találására is jó alkalomnak kínálkozott.
A főtemplomban kettős keresztelőre készültek. A magyarok nagyfejedelme Thurmók és hun feleségének Aranyvadvirágnak elsőszülött fiát avatták férfivé, mivel elérte a 7 éves kort. Ugyanakkor avatták a hunok nagyfejedelmének Avatárnak a fiát is. Most itt a nagy alkalom, hogy égi vendégünk Chach Mool által nyerjék el a keresztséget.
Míg a templom papjai nonstop miséztek, addig a hatalmas téren az íjászok, lovasok, birkózók és kengyelfutók mérték össze tudásukat. A frissen ácsolt padokon közel hatvanezer ember izgulta végig a küzdelmeket. A küzdelmekben részt vett a két felavatandó kis fejedelemfi is. Attila a hun herceg a feketék, míg Buda a magyar hercegfi a fehérek vezetőjeként a birka csatát vívták éppen.
Ez úgy zajlott, hogy a hét fős csapatok egy-egy lasszóval felfegyverkezve a küzdőtér közepére kitett birkát megkaparintva, övükre csatolva, hátuk mögé vagy ölükbe, oldalukra hurkolva, vad vágtában igyekezzenek a középen felállított másfél méteres kapuba bedobni.
A dolog nem ment egyszerűen mert aki éppen megkaparintotta a birgét, arra rázúdultak a többiek és igyekeztek tőle elvenni a zsákmányt. A csata végül is a birka darabokra tépésével végződött és a győztes csapat a birka megcsonkított tetemét dobta a kapuba. Mivel mindkét csapat szerzett a birkából eldöntetlenre állt a küzdelem. A tömeg tombolva követelte a döntőt.
Természetes volt, hogy a tér közepére állított szorítóba a leterített tatamira Buda és Attila állt ki. Buda sudár, izmos termetével, közel százhatvan centi magasságával 7 éves korára óriásként hatott a százharminc centi magas, bikanyakú, kötött izomzatú Attilával szemben. A döntőbíró tapsára kezdetét vette a küzdelem. A szabadfogású birkózásban mindent lehetett, csak egyet nem: harapni.
Attila leszegett fejjel, mint egy bika rohant Budára. Buda kecsesen hajolt el előle, és sima mozdulattal, egy félfordulattal átdobta a vállán, hogy csakúgy nyekkent. Attila felugrott és fogcsikorgatva rontott Budára. Öklözte, rúgta, de leteperni nem tudta. Buda olyan mesterfogásokkal hárította, hogy végül is Attila fáradni kezdett. Ekkor egy óvatlan pillanatban Buda alányúlva, kibillentette egyensúlyából és Attila behidalt. Buda ráhasalt, majd egy dupla nelsonnal a földre döntötte. Hirtelen kiengedve a fogásból, hátára fektette, és két vállát a földre nyomta.
A bírák véget vetettek a küzdelemnek és Budát hozták ki győztesnek. A tömeg tombolt. A hunok köpködve vedelték a kumiszt, míg a magyarok „Buda, Buda” kiáltással ünnepeltek.
Ezzel tulajdonképpen el is dőlt egy időre a két új fejedelem megválasztása is. Buda lett a kündü (nagyfejedelmi cím), míg Attila gyula (hadvezéri cím), várományosa a nagykorúság elérése és a jelenlegi fejedelmek halála esetére.
Így folytak az ünnepségek, amikor este hat óta tájt befelhősödött az ég, és megjelentek az űrkompok. Pillanatok alatt landoltak, majd a zenekar rázendített az állami himnuszra. A szertartás-papok kókusz szőnyegeket terítettek a kinyíló ajtók elé, és délcegen kilépett Chach Mool, majd Fekete Sas a kabinajtón. A tömeg velőtrázó éljenzéssel és ovációval kevert üdvrivalgásba tört ki. Felharsantak a kürtök, megszólaltak a fanfárok és a dísztribünről elindult az Űrkompból kilépők felé, Szép Maszk és Naparcú. Amikor középre értek és összetalálkoztak, boldogan ölelték egymást, a régen látott égi rokonok.
Kukulkán hatalmas karjait kitárva ropogtatta meg Chach Moolt
– Édes fiam! De jó, hogy itt vagy! – harsogta. Chach Mool elérzékenyülte csókolta Kukulkán kezeit.
– Apám! – suttogta és kibontakozva öleléséből, elindult a tribün felé. Szép Maszk mögöttük felsorakozva követte őket. Fekete Sas pedig Naparcú karjaiban landolt. A drága gyermek, a csodálatos istenkirály, a hajdani kis Kinich Achau, most újra kisgyermekké változva csüngött drága, okos apján.
– Apám!
– Fiam! – suttogták egymásnak meghatottan.
– De jó, hogy itt vagy. Sosem engedlek el!
– Én már nem is megyek többé vissza fiam: annyi a feladat, hogy csak győzzem!
– Apám előtt nincs akadály! – mondta büszkén Kinich Achau és apjába karolva követték a többieket.
A tribünre érve elfoglalták helyüket és megkezdődött a fejedelmek, törzsfőnökök tisztelgése. Az ünnepnek két órakor szakadt vége, amikor is mindenki a templomtérre vonult. A keresztelő medencét kihozták a térre és maga Chach Mool keresztelte meg Attilát és Budát.
Az égi szférák zenéje szólt közben és besötétedett égen, egy órán át hatalmas görögtüzes csillagszórással egybekötött tűzijátékot próbáltak a tűzszerészek.
A tömeg boldogan tombolt és a közbehordozott kumisz, árpaser, sós marhavérrel kevert máktej megtette a hatást. A felajzott és bekáfolt tömeg vad kollektív szeretkezésbe kezdett a téren. Akinek nem jutott partner, az magához nyúlva élvezett el és undorodva szórta szét magját a letaposott fűre.
A keresztelő medencéhez menet Attila odasúgta Budának:
– Ezt nem hagyom annyiban testvér! Addig nem nyugszom, míg vissza nem vágok!
– Állok elébe – mosolygott rá méltósággal Buda. Ettől Attila még jobban felbőszült, és odavágta neki.
– Leszek én még kündü, meglásd!
– Ahhoz meg kell ölnöd engem – suttogta rémülten Buda.
– Ha kell, akkor kellő időben meg is teszem! – sziszegte Attila.
Buda arca elfehéredett és csak annyit mondott neki.
– A Teremtő Isten kegyelmezzen neked testvér!
Attila kajánul ránevetett és megölelve egy Júdáscsókkal oldotta a feszültséget.
– Gondolod, hogy megtenném?... – mondta kacagva – Csak vicceltem.
Buda arca elfelhősödött és másik arcát is odanyújtotta neki. Attila csókra nyitotta ajkait, de csók helyett beleharapott Buda bal fülébe... Úgy, hogy kiserkent a vér. Kéjesen nyalta le tejtestvére vérét.
Buda nem szólt, csak mélyet sóhajtott. Aztán odaértek a keresztelőmedence elé.
Chach Mool egyenként keresztelte meg őket és saját kezével akasztotta nyakukra az Itzamná által küldött aranyláncon fityegő aranykeresztet.
Így ért véget a keresztelővel egybekötött Fiesta, mely hosszú időre meghatározta a hunok és magyarok sorsát.


5.

A Fiesta végeztével Kukulkán házába tértek a régen látott égi barátok és családtagok. Kukulkán szépséges felesége a szakácsokat személyesen felügyelve készítette el a finom, megszokott ízekből összeállított menüt. Volt ott tatusült tálon, ökörpecsenye, amarillisz lisztből sütött tökös-mákos rétes, tortillák, aranyos húsleves és természetesen az elmaradhatatlan árpaser, csicsa és kumisz.
Fekete Sas elgyönyörködött szeretett fiának, Naparcúnak gyermekeiben (unokáiban) és térdére ültetve szorongatta drága kis testüket. A gyermekek megérezték a nagyapjukból feléjük áradó szeretetet, és bódultan csüngtek szavain.
Miután Naparcú bemutatta apjának szépséges feleségét, az asszony nekiállt Kukulkán feleségének segíteni a finom falatok feltálalásában. A csinos felszolgálók egyre másra hordták az asztalra a finom étkeket. Kukulkán, Boldogvölgyben és a magyarok földjén eltöltött idő alatt, új családja által félig magyarrá lettek. Négy fiúgyermeke boldog, önfeledt játékba kezdett Naparcú kisebb gyermekeivel. Buda és Attila természetesen a férfiak asztalánál foglalt helyet, hiszen ők felavatásukkal teljes jogú tagjává váltak a férfiak társaságának.
Yuz Afúz özvegye és hét fia szintén a férfiak asztalánál foglalt helyet, hiszen a magyarok hét törzsének nemzetfőiként határozathozatali joggal rendelkeztek az ország sorsát illetően.
A Kínában lévő Turul öccse Tormás volt a megbízott nemzetségfő, amíg Turul fia Buda el nem éri a 15éves kort. Akkor Buda elnyeri a Magna Hungária nagyfejedelmi címét: a kündü rangját.
Hunniában pedig Naparcú a régens, amíg Attila el nem éri a 15 éves kort és be nem avatják a hadvezéri székbe, a gyula rangjára nem emelik a nap pajzsán.
A pompás vacsora végeztével baráti koccintgatások közepette Chach Mool felolvasta Itzamná parancsát. Így szólt:
Én Itzamná a Teremtő Isten megparancsolom, hogy a hun-magyar testvéri népszövetség kiválasszon egy-egy 100 ezer fős csapásmérő osztagot és felderítő, hódító portyára induljon Európába a Kárpát-medencébe.
Itt jelölöm ki a közös Magna Hungária örökké való helyét. Az óhazából kirajzó előőrsök felderítés után meghódoltatják a térségben lévő őslakókat, férfiakat kasztrálják és besorolják a segédhadakba.
Asszonyaikat feleségül veszik, és gyermekeket nemzenek nekik. Háromszáz év áll rendelkezésükre, hogy meghódítsák és előkészítsék a Kárpáti Hungáriát, a 800-as években utánuk jövő az Ó-hazából végleg kijövő magyaroknak.
A rendelkezésre álló 400 év alatt telesen asszimilálni kell az őshonos szvákokat és kasztrált férfiak elhalásával már csak magyar szót lehessen hallani az új Magyarországon (Nova Hungária).
Az invázió előkészítésével Kukulkán főparancsnokot bízom meg. Bizalmam rendületlen iránta. Rátermettségét és irántam való hűségét az eddig eltelt fél évezred alatt bebizonyította.
Ez lesz utolsó megbízatása, utána visszaadom szabadságát. Gyermekei lépnek helyébe a főparancsnoki poszton. Ő csak végveszély esetén fog a magyarok segítségére sietni, ha szükséges.
Budát és Attilát hatalmazom fel pajzsra emelésük után az invázió végrehajtásával.
Így döntöttem: Itzamná, a Teremtő Isten.

Döbbent csend fogadta Chach Mool felolvasását. Kukulkán mélyen elgondolkodott a hallottakon és belekapaszkodva a csicsásbögrébe több pohár csicsával, majd egy félliteres kupa kumisszal próbálta megerősíteni öntudatát.
Tulajdonképpen élete legnagyobb kihívása előtt állt. És ha sikeresen megoldja a feladatot, akkor élete végéig szabad emberként csak szeretett fiai és majdani unokái, nemzettsége sorsát fogja féltő gonddal és szeretettel vigyázni.
Kitűnő csapata: Szép Maszk, Fekete Sas, Naparcú és a római kiküldetésben lévő hűséges barátja Rúfus Olyan összekovácsolt törzset alkottak, hogy egy ilyen honalapítás nekik meg se kottyan a Yukatáni véres rendcsinálás után
Tulajdonképpen Rómával és Bizánccal kell leszámolni ahhoz, hogy akadálytalanul gyökeret verhessen a magyarok és hunok népe a Duna-Tisza közén.
Még azon az estén eldöntötték, hogy vándorkereskedőnek öltözve a Boldogvölgyből átvezényelt Szép Maszk és Kukulkán indul a térségbe. Amíg ők távol lesznek, addig Naparcúra hárul a 100-100 ezres hun-magyar inváziós sereg felállítása és kiképzése. A Kínából hazaküldött szárított ételminták hasznosítása is befejeződik ekkorra. A fegyverzet modernizálása, a harcmodor tökéletesítése szintén Naparcúra vár.
Kukulkán és Szép Maszk egy vándorkereskedőknek álcázott negyvenfős égi fegyverzettel ellátott csapattal indul 7 éves útjára. Másfél év az odavezető és két év a visszavezető út. Három és fél évük marad a részletes tereptérképek elkészítésére. A leigázandó népség kiismerésére, hadrafogható férfiak megszámlálására.
Ezalatt találkozniuk kell Rúfussal, hogy külső segítséget kapjanak akciójukhoz az invázió majdani idejére. Így tanakodtak azon melegében és a bőséges vacsora után mindenki házába tért nyugovóra. Chach Mool Naparcú napvárosi palotájában kapott lakosztályt. Itt ismerkedett meg Naparcú csodaszép lánykájával: Csengével. Az ismeretségből szerelem lett és hamarosan összeházasodtak. Chach Mool Kukulkán távollétében annak palotájában lakott új arájával Csengével. Hatalmas feladat hárult rá a felállítandó sereg élelmezési és komendánsi feladatainak ellátására. Fekete Sas új házat kapott és a sereg technikai eszközeinek modernizálásán, a szállítási feladatok megoldásán munkálkodott a tibeti építkezések művezetése mellette. Ő tervezte meg a jakok által vont hatalmas, könnyen mozgó echós harci szekerek és társzekerek prototípusait. Ebből alakult ki a láncokkal éjszakára összekapcsolható áttörhetetlen szekértábor.
Hetvenezer hátasló kitenyésztése is az ő vállain nyugodott. A hunok úgyszintén hetvenezer hátaslovat voltak kötelezők kitenyészteni a vad sztyeppei körülmények és strapabírás által ötvözött új vérvonalú harci lovak által. Naparcú, mint régens ügyelt a lótenyésztés zavartalan lebonyolítására.
Thonuzóba Közép- és Nyugat Kína császáraként rendelkezett a kínai birodalom tudósainak minden szabadalmával és a legrejtettebb tudást is birtokolta. Felvilágosult uralkodóként megépíttette az Ég Templomát. A hatalmas körtemplomot hét emelet mélyen alápincéztette és benne helyezte el a kínai birodalom írott és működő modellként elkészített technikai vívmányait.
Nem restellte naponta 10 órán át, koptatni az ország vezető asztrológusai, kibernetikusai, mechanikusai és topográfusai által vezetett akadémia padjait. Ilyenkor egyszerű diákként ette az egyetemisták jakvajas teájából, szárított lóhússal dúsított campáját, rizses kásáját és más kínai szegénykosztot. Semmiben sem akart kivételeztetni magával. Egyszerű gyékényből font tatamiján vackolt el az Ég templomában lévő cellájában éjszakára.
Bár ő maga megtartóztatásban élt, mondhatnám, puritánul, azért hetvenhét ágyasa és hétszázhetven gyereke a Tiltott városban fényűző körülmények között, hihetetlen pompában élte életét.
A császár egy évben egyszer, a holdújév alkalmával egyetlen hónapra költözött be fényes udvarába. Akkor tartották a tartományi gyűléseket, az ítélkezéseket és a holdújév estéjén, amikor feljött az Új Hold, tartotta meg az elkövetkező évre szóló jövendölését.
Ő küldte vejének, Naparcúnak Nyflanc Nunci főszakácsot az összes tudás titkával segítségül. Ugyanis egy évig tartó hadfelvonulásban biztosítani kell a élelmezési ellátását is. Ez ugyanolyan fontos, mint fegyverzet kiállítása, javítása. A hun-magyar harcosoknak mindig tetterősnek, vérszomjasnak és harcra késznek kellett lennie.
Chach Mool pedig a kínai orvostudomány minden kincsét tudó Schöpte Murci főfelcsert küldte el tizenkét táltosával együtt. Nekik a tábori felcserek (táltosok) kiképzése volt a fő feladatuk. A tudorokkal együtt hazaküldött minden leírást, receptet és titkos készüléket, amelyekkel elő lehetett állítani a szárított élelmet, gyógyírokat és balzsamokat. Ezen felül elküldte pirotechnikusait, hogy rakétatechnikájukkal, titániumból szőtt habkönnyű páncélingekkel lássák el a hadba induló seregtestet. Minden együtt volt tehát arra, hogy a hét év után hazaérkező szemlészek (Kukulkán és Szép Maszk) által kidolgozott honfoglalás haditerve sikeresen, a gyakorlatban is kipróbáltassék.