Ballonkabátja csontszürke ködselyem,
fején fekete félelemkalap.
Élettelen gyémánt két űrszeme,
lábnyoma kék tinta, hol elhalad.

Lélekbőr cipője sarkantyúja
szíveken megedződött szénacél,
tompán tapos, mindig újra s újra,
áldozatához százszor visszatér.

Vonul, mögötte sejtelmesen suhog
az anyagtalan, szürke ködkabát,
fémkeze egyszerre száz ajtón kopog.

Meghal, ám feltámasztva önmagát
torkon mindig új lelket ragad e
kósza orrgyilkos, érzők ördöge.